Galántán nemrég Veteran Car Club alakult

Kovács János egyik Tatra gépkocsijávalSzőcs Hajnalka felvételeGalánta. A városban a napokban alakult meg a Galántai Veteran Car Club, amely elsőzör a múlt heti, jubileumi XX. Galántai Vásáron mutatkozott be a nyilvánosság előtt. (A vásárról mai számunkban, a Szülőföldünk melléklet nyugat-szlovákiai kiadásában olvasható beszámoló – a szerk. megj.)

„Tizenkét taggal hoztuk létre a szervezetet, egyelőre nyolc autónk van (hat üzemképes) és négy motorkerékpárunk – mondta az Új Szónak a szervezet alapítója, Kovács János. – Egyes tagoknak van autójuk, de csak most rakják azt össze. A klub tagja lehet olyan szimpatizáns is, akinek még semmilyen történelmi gépjárműve nincs, csak most akar szerezni. Az egyszeri tagsági díj ötszáz korona, azután már a klubon belül segítjük egymást: gépeket, alkatrészeket cserélünk vagy segítünk megszerezni.”

Kovács János korábban a nyitrai veteránautós-klubnak volt tagja, ám miután ott megszüntették a régi kocsik múzeumát, nem volt hol tartania a járműveit. A környékről is többen érdeklődtek, s ez ugyancsak az egyelőre tíz galántai és két párkányi taggal működő klub megalakítására ösztönözte a kezdeményezőket. Galántán az egykori állami birtok területén egy 50x12 méteres raktárhelyiséget is sikerült szerezniük, ahol saját autómúzeumot és javítóműhelyt szeretnének berendezni. Olyan állandó kiállítást terveznek létrehozni, ahol nemcsak személygépkocsik és motorkerékpárok, hanem traktorok, biciklik és szánok is lesznek, s a környékbeli iskolások, óvodások látogathatnák a szüleikkel, nagyszüleikkel – jelképes belépti díjért.

Az alapítók azt remélik, a következő hónapra elkészül a kiállítás, hogy aztán szeptember végén vagy október elején veteránautó- és alkatrészbörzét is rendezhessenek itt. A klubelnök szerint a környéken több embernek is lehet olyan régi gépkocsija, amit még össze lehetne rakni. „Gyakran előfordult – mondja – hogy a kiszolgált gépkocsiból kiszedték a motort, és abból házilag gyártottak kistraktort, a karoszszéria pedig valahol félreállítva hever. Aztán amikor jobb idők jöttek, a gazdák új traktort vásároltak, a régi kistraktor feleslegessé vált, de a motort még vissza lehetne szerelni a régi kibelezett autóba, és felújítva egy értékes veteránt lehetne belőle összeállítani.”

Kovács János öt saját veteránautóval büszkélkedhet. A legrégibb egy 1930-as gyártmányú, 662 köbcentiméteres motorú Aero típusú tűzvörös nyitott gépkocsi. Kétüléses, de a kocsi hátsó részének lenyitásával egy harmadik ülés is kialakítható. Az 1933-as évjáratú Walter Junior kocsijával már szépségversenyt is nyert egy korábbi bemutatón, a Tatra 57-A típusú félkabrió gyártási éve 1936, ennél csak két évvel fiatalabb a Tatra 57-B típusú kabrió kocsi. Legfiatalabb szerzeménye egy 1962-es gyártmányú orosz Moszkvics 407-es. A galántai vásár másnapján Kovács úr már Balatonalmádiba indult, hogy ott egy nemzetközi veterán car találkozón öregbítse a fiatal galántai klub hírnevét. (gl)