Felzúgtak a harangok a holokauszt és a faji erőszak áldozataiért Érsekújvárban (VIDEÓ)

A holokauszt áldozatainak érsekújvári emlékműve Szilágyi Tibor szobrászművész alkotása, talapzata terméskőből való, amelynek a teteje le van törve és kirajzolódik rajta a Dávid csillag. A letört rész a város zsidóságának csaknem teljes kiirtását szimbolizálja, de a bronzból formázott új hajtások már a jelent, a túlélőket jelképezik. Gál Teodóra a városi hivatal munkatársa a megemlékezésen hangsúlyozta: méltósággal és kegyelettel emlékezzünk, hogy soha többé ne fordulhasson elő ehhez hasonló gaztett. Az emlékezést Gál Gábor és Kotlár Lajos az Érsekújvári Művészeti Alapiskola pedagógusai tették teljessé zenei műsorukkal. Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere beszédében hangsúlyozta, az Érsekújvárból, Galántáról, Vágsellyéről és a környező településekről begyűjtött zsidókat a téglagyár területére vitték. Az érsekújvári térségből, illetve annak környékről összesen 4 843 zsidót vagoníroztak be és vittek az auschwitzi, a sobibóri, a majdaneki és a treblinkiai haláltáborokba. A deportáltak alig tíz százaléka tért haza, de a családjuk, a feleségük, a férjük, az édesapjuk, az édesanyjuk vagy a gyermekeik nélkül. Szinte minden családból csonka család lett. Az érsekújvári születésű Mária Patakyová emeritus jogvédő emlékbeszédében kitért az akkori történelmi eseményekre, a zsidó lakosság politikai, társadalmi és gazdasági kirekesztettségére, teljes ellehetetlenítésére. Fontosnak tartotta megjegyezni Mária Patakyová, hogy az első zsidóellenes törvény ellen felemelte hangját 59 keresztény magyar író, politikus és tudós. Elsősorban arra figyelmeztettek, hogy a zsidók kirekesztését célzó törvény elfogadásával az állampolgári jogegyenlőség elve törlődik az alkotmányból.

„Ezért tiltakozunk lelkiismeretünk minden erejével, és hisszük, hogy szavunk nem marad hatás nélkül abban a hazában, amely minden dicsőségét a hit- és gondolatszabadságért, az emberi jogok teljességéért vívott hősi harcainak köszönhette… Gondolja meg minden kortárs, mekkora felelősség terheli, ha a lelkiismereti tiltakozás ellenére is megszületik egy törvény, melyre valamikor minden magyarnak szégyenkezve kell gondolnia!”

– áll a tiltakozásban.

A zsidó kódex kapcsán Mária Patakyová elmondta, radikális, nem demokratikus cselekedetről volt szó. Vagyonellenőrzés, mozgáskorlátozás, munkahelytől való megfosztás következett. Olyan sem létezett, hogy magánlaksértés, vagy a levéltitok megsértése, vállalatokat arizáltak, és a zsidók életének megnyomorítására irányuló intézkedéseket a tőlük elkobzott vagyonból fedezték a „végrehajtók”. A földönfutóvá vált, minden emberi méltóságuktól megfosztott zsidókat végül haláltáborokba vitték.

„Emlékezni a második világháború eseményeire, a zsidó kisebbség és más kisebbségek emberi jogainak súlyos megsértésére csakis akkor van értelme, ha hajlandók vagyunk okulni a múlt hibáiból. A történtek üzenete, hogy a represszió nem a társadalmi problémák megoldásának a módja. Okuljunk a történelemből és ne kérdezzük, kiért szól a harang, értünk is szól”

– monta Mária Patakyová. Az emlékezők meghallgatták Róbert Bezák emeritus érsek hangüzenetét arról, mennyire fontos emlékezni. Kerüljük a rosszhiszeműséget, mások megbélyegzését, mert mindenkinek joga van az élethez, az emberi méltósághoz és a szép iránti vágyhoz, hogy beteljesedjen az élete. Végül Michail Borosovič Kapustin rabbi imáját hallgatták meg a résztvevők. A felszólalók, valamint az érsekújvári alapiskolák és középiskolák pedagógusai, magyar és szlovák diákjai felváltva olvasták fel a zsidó és a roma áldozatok nevét, majd azok névsora is elhangzott, akik segítették zsidó szomszédaikat, barátaikat és a Jad Vashem Intézet Világ Igaza kitüntetéssel jutalmazták őket az emberségükért. Felolvasták továbbá azoknak a neveit, akiket erre a rangos díjra felterjesztettek. A Világ Igaza elismerés története 1963-ra nyúlik vissza. Izraelből indult az a kezdeményezés, hogy értékeljék az embermentőket. Azokat, akik a történelem legsötétebb óráiban saját életüket, családjaik biztonságát kockáztatva segítettek másoknak. A Világ Igaza, más néven Népek Igaza a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés. Lang Tamás, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének tagja, az Érsekújvári Zsidó Hitközösség elnöke az emlékünnepséget követően lehetővé tette a résztvevők számára, hogy megtekintsék az érsekújvári zsinagógát és megcsodálják a karzaton a felújított mozaik ablakokat a járási székhely egyik domináns épületén.