Ezernél is több döntés

Ján Mazák, az alkotmánybíróság elnöke elmondta, az első félévben 1146 esetben hoztak döntést, melyből 470 ügy tartozott a feleslegesen elhúzódó bírósági ügyek kategóriájába. Ez az esetek 40 százalékát alkotja, míg az elmúlt években az ilyen jellegű ügyek a tárgyaltaknak csaknem a kétharmadát tették ki.

A megalapozatlan panaszokat továbbra is elutasítják, ám a feleslegesen elhúzódó bírósági ügyekben az alkotmánybíróság és az európai emberjogi bíróság között nézetkülönbség van. Több esetben is előfordult: az európai bíróság – anélkül, hogy más tényekkel állt volna elő egy adott esetben, mint a hazai alkotmánybíróság – a panaszt jogosnak ítélte, sőt, az anyagi jóvátétel igényét is megerősítette. A szlovák államnak például kártérítést kell fizetnie egy apasági perben, amely három évig állt svájci bíróságon, mivel az apa ismeretlen helyen tartózkodott. Az alkotmánybíróság megalapozatlannak ítélte a panaszt, ám a strasbourgi döntés értelmében a pereskedő anya 350 ezer koronát kapott.

Az év első felében 17, alkotmányossági aggállyal kapcsolatos beadvány érkezett az alkotmánybíróságra; ennyi Mazák tájékoztatása szerint korábban öt év alatt gyűlt fel. A növekedést az alkotmánybíróság elnöke a sok új törvénnyel magyarázza.

Az abortusztörvény és az egészségügyi jogszabályok jóváhagyása még várat magára, mivel a taláros testület nem dolgozik teljes létszámmal. A két üres bírói szék betöltésével azonban idén már aligha számolhatnak, mivel a négy bírójelöltről várhatóan novemberben dönt a parlament. Mazák szerint nem párthű bírákra, hanem kiváló szakemberekre van szükség, mivel az uniós csatlakozás óta egyre nagyobbak a szakmai felkészültséggel kapcsolatos elvárások. Nem tartja kielégítőnek a felvétel kritériumait sem, melyek szerint a legalább negyvenéves jelöltnek 15 év, bármilyen területen megszerzett joggyakorlattal kell rendelkeznie.

A „bírói állomány” pótlásánál jobb ütemben halad a bíróság épületének rekonstrukciója. A költözés az ősz folyamán zajlik majd le.