Ezeket a vezetékneveket használják leggyakrabban a rozsnyóiak

A vezetéknevek kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése miatt jelentek meg, amelyek eleinte még nem öröklődtek. A 13-14. században magyar családnevek személyekből (Balázsfi, Péterfi), helyiségnevekből (Győri, Budai), fogalkozásnevekből (Kovács, Takács), nemzetiségre utaló szóból (Török, Német), vagy éppen tulajdonságra utaló szóból (Sánta, Bús) alakultak ki. Az 1400-as évek elejétől már igyekeztek pontosítani minden személyt, mégpedig apja nevével, foglakozásával vagy a lakóhelyével. Míg eredetileg egyeltalán nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresznevet, az 1800-as évek elején hozott rendletek ezt már megengedték. Magyarországon a vezetékneveket II. József tette kötelezővé 1787-ben, ezzel alakult át a szokásokból hivatalosan azonosító adattá. Ahogy az Andrea Klenovská, a rozsnyói anyakönyvi hivatal munkatársának nyilatkozatból kiderült, a gömöri nagyvárosban leggyakarabban a Kováč (373) nevet, majd azt követően a Horváth (275) és a Rézműves (271) vezetékneveket használják az ott élők. „Az első ötbe tartozik még a Tóth (246) és a Ferko (232) családnév, azt követően pedig a Szabó és a Boldi (202), a Kristóf (190), a Farkaš (182), a Nagy (172), illetve a Kerekeš (163) nevek a legelterjettebbek” – derült ki Klenovská nyilatkozatából. Rozsnyónak jelenleg 18 064 állandó lakosa van, amellyel szlovákiai szinten a 43. lengagyobb város. A lakosok többségét a nők teszik ki (9 519), férfiakból összesen 8 545 van a városban.