Élő múlt – a premontreiek kassai temploma

Kétségtelen, hogy Kassa építőművészetének legszebb alkotása a gótika jegyében fogant Szent Erzsébet Székesegyház, melynek építését 1374-ben kezdték el, jóllehet a Hernád-parti városban több más olyan épület is található, mely az évszázadok folyamán a város vallás- és művelődéstörténetében jelentős szerepet töltött be, és nagy jelentősséggel bír még ma is. Ilyen a premontreiek kassai temploma és rendháza.

Az egykori jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templomot Báthory Zsófia adományából I. Lipót császár építette 1671– 1681-ben, Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák Bethlen Gábor felkelése idején bekövetkezett, 1619. szeptember 6-i vértanúhalálának helyén.

A templom faragott kövekből megalkotott kéttornyos épülete reneszánsz stílusú. Homlokzatát két kagylós záródású fülke, valamint gyümölcsreliefes füzérdísz ékesíti. A kapu fölött a Báthoryak és a Rákócziak egyesített fejedelmi címere látható. A templom belső térhatása a nemes esztétikával létrehozott barokk architektúrának köszönhető. A szentély zárófala egyenes, de a neves festő, Schrött Erazmus olyan plasztikusan boltívesre festette ki, hogy szinte megtévesztő. Nagyon értékes a főoltár tabernákulumán álló, elefántcsontból faragott feszület. A remekművek kategóriájába tartozik az epitáfium, mely a szentély északi falán I. Rákóczi Ferenc halálának állít emléket. A hársfából faragott emléktábla tetején a fejedelem koronás alakja látható, belső mezején a Rákócziak címere, a tábla szélén pedig hadi jelvények és felszerelések reliefjei. A címert övező keret latin körfelirata magyarul így hangzik: „Rákóczi Ferenc úr Őfelsége, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi Részek (Partium) ura, a székelyek ispánja, Sáros vármegye örökös főispánja és örökös grófja, jámbor halállal múlt ki az Úr 1676. esztendejében július 8-án, életének 31. évében.”

Tudnunk kell azt is, hogy 1681. március 16-án a fejedelem édesanyját, Báthory Zsófiát is ennek a templomnak a kriptájába temették.

A templommal egybeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domus regia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye lett. Fejedelmi udvarával lakott benne Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem, melyet nyomdájával együtt a jezsuiták vezettek. Ez az oktatási intézmény 1776-tól Királyi Akadémia (Academia Regia) néven a budai egyetem fiókintézete lett, jogi és bölcsészettudományi karokkal. A Bach-korszakban jogakadémiává fokozták le, s az maradt 1921-ig, amikortól Csehszlovákia már nem tartott igényt erre az intézményre.

Irodalomtörténeti szempontból lényeges, hogy 1787-ben, amikor a rendház emeleti részén Kazinczy Ferenc és Batsányi János látogatást tett Baróti Szabó Dávid papköltőnél, eldöntötték: megalakítják a Kassai Magyar Társaságot. Egy évvel rá itt indították útjára az első magyar nyelvű irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1788–1792).

A rendház Fő utcai homlokzati falán négy emléktábla látható. Az egyik az egyetemnek állít emléket, melyet I. Leopold aranybullája is megerősített. Alfonz Groma és P. Merjavy alkotását 1978-ban leplezték le. A vallási villongások következtében 1619-ben vértanúhalált halt, azóta szentté avatott három papnak állít emléket Szabó Ottó bronz domborműve, melyet 1995-ben, a pápa kassai látogatása idején helyeztek ide. Jonáš Záborsky szlovák történész, író 1849–50-ben tanított a Kassai Egyetemen. 1926-ban ennek állított emléket Jozef Pospíšil márványszobrával. Baróti Szabó Dávid költő-paptanárnak pedig a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával, amelyet 1995-ben avattak fel.

2000 nyarától kezdve a premontrei rendház első emeleti részén székel Magyarország Kassai Főkonzulátusa.