Elkezdték a tereprendezést a rimaszombati török várban (fotó)

A szabadkai török várban négy hónapja önkéntesek tisztítják a terepet, hogy előkészíthessék a várromot a régészeti feltáráshoz. Rengeteg cserjét, bokrot, kiszáradt fát és gyomot sikerült eddig eltávolítaniuk, a két és fél hektárosra tervezett archeopark mostanáig alaposan elgazosodott területének mintegy harmadát kézi erővel tisztították ki. „Vannak lelkes önkéntesek, szinte mindennap munkálkodik itt valaki, hétvégéken pedig baráti társaságok, néhány család is kijár a vár megmentéséért dolgozni. Sajnos azt kellett megállapítanunk, hogy az előző rendszerben szemétdombnak és illegális építési hulladéklerakatnak használták ezt a régészeti és történelmi szempontból igen jelentős, országos és európai viszonylatban is egyedülálló területet. A szabadkai török vár nyugati felében becsléseink szerint legkevesebb háromezer köbméternyi ilyen szemetet raktak le, amit mi el fogunk innen távolítani” – mondta Hajdú István, a Fundament Polgári Társulás elnöke. Október közepén az egyik rimaszombati vállalkozás jóvoltából már markológéppel is tudtak dolgozni, a vár megmaradt falai mellől eltávolították a hulladékot és részben rendezték a terepet is.
A Fundament Polgári Társulás az év elején helyi civilekkel és régészekkel összefogva kezdeményezte az európai szinten egyedülálló török kori vízi vár megmentését. Tizenöt évre bérletbe vették az önkormányzattól a Szabadka városrészben lévő egykori török várat. Gömör túlnyomó részén – a középső és kései bronzkor mellett – az oszmán birodalom, a török megszállás kora a legjelentősebb történelmi korszak, éppen erre a két történelmi időszakra összpontosítva tervezik az archeopark létesítését. A tervek szerint a két korszak tárgyi emlékeinek bemutatása mellett közönségbarát és közösségépítő rendezvények szervezésével szeretnék a város társadalmi életét tarkítani. A szabadkai török várból eddig alig három-négyméternyi falszakasz volt csak látható, de az 1968-ban és 1978-ban folytatott részleges feltárás eredményei alapján biztos, hogy tekintélyes rommaradványok vannak a föld alatt. Ezt igazolták a tereprendezéskor kirajzolódó erődítésnyomok is. Ha sikerül feltárni a vár romjait, a török kori építészeti emlékek feltárása, konzerválása és kiemelése mellett egy olyan bronzkori telep és temetkezési hely replikáját is kialakítanák, amely a környékre legjellemzőbb bronzkori pilinyi és kijétei kultúra népének emlékét őrizné. A középkori várakat kiszolgáló mesteremberek műhelyeinek felépítését és működtetését tervezik, az előzetes becslések szerint az archeopark kialakításának költsége milliós nagyságrendű is lehet. „Számolunk a régiójuk és szülővárosuk iránt elkötelezett polgárok és vállalkozók segítségével. Néhány óra önkéntes munka vagy egy munkagép egynapos működtetésének finanszírozása is sokat jelent. Már sikerült egy kisebb összeget nyernünk apróbb kiadásokra, de legfőképpen uniós vidék- és turizmusfejlesztést támogató pályázati forrásokból próbáljuk megvalósítani elképzeléseinket” – tette hozzá Hajdú István.