Együtt éreznek a bősiekkel a vámosszabadiak

Az utóbbi hónapokban megháromszorozódott a határ mentén létesített ideiglenes befogadó állomás lakóinak száma. A vámoszszabadi lakosok továbbra is tiltakoznak a tábor ellen, együtt éreznek a bősiekkel.

Vámosszabadi

Két éve nyitották meg a vámosszabadi idegrendészeti befogadóállomást. A lakosok hevesen tiltakoztak, többször tüntettek, máig nem békültek meg azzal, hogy a falu szomszédságában működik a befogadóállomás.

Bővíteni kell a tábort

A tábor 216 férőhelyes, jelenleg legalább háromszor ennyien élnek itt. „A nagyarányú bevándorlás miatt azonban a közösségi terek átalakításával és plusz ágyak elhelyezésével, illetve az intézmény területén felállított sátrakkal kellett bővítenünk a kapacitást. Egy sátorban öt embert tudunk elszállásolni. A menedékjogot kérők többsége Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból érkezik” – tájékoztatta lapunkat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁHI) illetékese. Július végén a hivatal adatai szerint 624 fő tartózkodott a táborban. „Óráról órára változik a medenékkérők száma” – mondta Vajda Lívia, Vámosszabadi polgármestere. A tényt a BÁHI is megerősítette. „Kicsi, csendes falu a miénk. de most már rendszeresek a konfliktusok. Amikor a migránsok megérkeznek, és 20–40 menekült leszáll a buszról, hangoskodva mennek végig az utcán, gyümölcsöt lopnak. A táborból rendszeresen hallunk szirénázást. Több atrocitást tapasztaltunk, főleg a késői buszokon” – folytatta a polgármester. A megyei rendőrség nem érzékel konfliktusokat a tábor környékén. „Nem érkezett hozzánk bejelentés az illegális bevándorlók által elkövetett bűncselekményről, rendbontásról” – tájékoztatott a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Győr vonzóbb

A befogadóállomás néhány száz méterre van Vámosszabaditól. A menedékkérők zöme sokat jár a közeli Győrbe. Vajda Lívia megjegyezte, az 1600 lakosú Vámosszabadi több szempontból sem alkalmas arra, hogy itt töltsék az idejüket a menekültek. „Összesen két fagyizó és ötszáz ház van itt. A tábor lakói a községen keresztül mennek Győrbe és vissza” – mondta a polgármester. Győrben főként az egyetem környékén, a Baross úton és a Honvéd ligetben látni őket. „Sajnáljuk őket, de nem igaz, hogy nekünk kell megoldanunk a problémájukat” – véli egy győri lakos. Egy kutyáját sétáltató idős hölgy is egyetért ezzel. Őt is zavarja, hogy az egyetemi parkban üldögélnek a menedékkérők. „Nyomasztó a jelenlétük. Amikor látom, hogy egy tucat migráns áll az út másik oldalán, nem szívesen lépek ki a boltból” – mondta az egyik belvárosi üzlet eladója. „Csapatokban mászkálnak, félelmet keltenek. Kempingeznek, heverésznek a városban. Hol vannak ilyenkor a rendfenntartók?” – folytatta egy étterem-tulajdonos. Egy fiatal fiú elmondta, hogy menekültek akarták kirabolni, a barátnőjét is inzultálták. A megyei rendőr-főkapitányságra azonban nem érkezett a szokásosnál több panasz. „Az elmúlt három hónapban Győr és Vámosszabadi környékén nem növekedett a bűnesetek száma” – írta a rendőrség. Az általunk megkérdezett lakosok többsége tart a menedékkérőktől, csak két fiatal lány nyilatkozta azt, hogy nem értenek egyet a magyar kormány álláspontjával, szerintük helytelen a menedékkérők megbélyegzése és az ellenük való uszítás.

Dél körül kihalt a tábor

Délelőtt egy busz állt a befogadóállomás kapujánál, előtte egyenruhás rendőrök, körülötte sötét bőrű menekültek. Azt, hogy hozzák, vagy viszik-e a csapatot, nem tudtuk meg. Egy óra elteltével újra visszatértünk a táborhoz, az udvar kihalt, csak a száradó ruhák jelzik, hogy laknak a határ menti épületben. Délután négykor indulunk haza Győrből, akkor útközben találkozunk egy csoport migránssal. A hat–nyolc fiatalember kettes sorban gyalogol a forgalmas főút mellett. A férfiak minden bizonnyal Győrbe tartanak. Vajda Líviától megtudtuk, a tábornak külön buszjárata van, emellett egy taxitársasággal is szerződésük van. „Rendszeresen adunk be javaslatokat, kérjük a buszjáratok sűrítését, illetve hogy a menekültek a saját buszukkal közlekedhessenek” – folytatta a polgármester. A hangulat feszült, de az emberség sem veszett ki a vámosszabadiakból. „Összeszorul az ember szíve, amikor késő este egy afgán család két gyerekkel nem találja a táborba vezető utat” – mondta Vajda Lívia, aki szerint kis odafigyeléssel segíteni lehetne a befogadóállomás lakóin, és ezzel a kertvárosiak helyzete is javulna.

Bezárni a tábort

Vajda Lívia elmondta, sokan belefáradtak, hogy semmit nem tudnak tenni a tábor ellen. „Sajnálom a bősieket. Mi többször tüntettünk, Győrben is voltunk. Felháborító volt, hogy senki nem értesített bennünket. Párhuzamot látok a bősiek és a mi helyzetünk között. Ez az állapot megkeseríti a kis településeken lakók életét, összeurópai megoldást kell keresni” – közölte a polgármester. A községben rendszeresen szerveznek lakossági fórumokat, melyeken a tábor és a BÁHI képviselőit, és a rendőröket is kérdezhették a lakosok. „Keressük a megoldást, javaslatokat teszünk. Többször voltunk Pintér Sándornál, a belügyminiszter azt ígérte, ha bővíteni kell a táborokat, a vámosszabadi állomás lesz az utolsó. De azóta egyre nő a táborlakók száma. Olyan ígéretet is kaptunk, hogy az itteni tábort zárják be elsőként. Áldatlan állapot uralkodik az országban, minden tábor túlzsúfolt” – mondta Vajda Lívia. A polgármester szerint egy megoldás létezik a vámosszabadiak számára: meg kell szüntetni a befogadóállomást. „Ez egy nagyon pici falu, a menekülttáborok nem ilyen helyre valók” – közölte a polgármester.

Menekültből határsértő

A magyar kormány propagandájával párhuzamosan változik a közhangulat és a menedékkérők megnevezése. Menedékkérőkből és rászorulókból, bevándorlók és migránsok lettek. Ma a déli határzár építésekor már illegális határsértőként emlegeti őket a sajtó. „Ahogy a megnevezés változott, úgy változik az emberek hozzáállása is” – véli Vajda Lívia.