Egyenrangúvá tenné a szlovákot és a magyart a Pro Civis

A tervezet teljesen új alapokra helyezi a nyelvhasználati jogokat, egyik legalapvetőbb megállapítása, hogy alárendelt helyett partneri viszonyban értelmezi a többség és a kisebbség által használt nyelvet. Vagyis esetünkben a magyar nyelv nem lenne a szlovák alárendeltje, hanem a polgárok dönthetnék el, hogy melyik nyelvet részesítik előnyben a kommunikáció során. Az államnyelv helyett a hivatali nyelv fogalmával operálnak a tervben, amely szerint a közintézményeknek is lehetőségük lenne arra, hogy a választott nyelven kommunikáljanak egymással.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a tervezet megalkotásakor a nyugat-európai gyakorlatból indultak ki, elsősorban a Finnországban élő svéd kisebbség jogait vették alapul. Az élet számos területére kitérnek a tervezetben, szerepet kap a fogyasztói cikkek megjelölése, a közigazgatási szervek nyelvhasználata, az elmúlt időszakban sokat emlegetett közlekedési táblák ügye, de a polgárok mellett a vállalatokkal is foglalkozik a vitaindítónak szánt anyag. A bírósági eljárások nyelvét is érintené, emellett a közszolgálatiság, a tájékoztatás sem marad el, de az egyházi és iskolai nyelvhasználatot külön kellene szabályozni. Őry Péter lapunk kérdésére elmondta, ugyan jelenleg még nyelvi akadályok is korlátozhatják a tervezetbe foglalt elképzelés megvalósítását, de leszögezte, hogy az ambiciózus anyag kiindulópontként szolgálhat a jövőbeni tervek megvalósításához. Az elnök, és Csallóközcsütörtök polgármestere szerint merni kell nagynak lenni, és komplex javaslatot kidolgozni, akkor ugyanis kedvező politikai légkör esetén meg lehet valósítani a Nyugat-Európában alapvetőnek számító kisebbségi jogokat.

„Annyi hiba van a kisebbségi nyelvhasználati törvényben, amelyet ha fel akarunk dolgozni, jó lenne megnézni, hogyan működik ez a nyugati országokban, illetve mik azok a kiindulási pontok, amelyek újszerűen jelenhetnek meg a kérdésekben” - jegyezte meg Őry

hozzátéve, hogy a tervezet későbbi jogalkotási folyamat hivatkozási alapja lehet. „A rossz törvények módosítása soha nem fog eredményt hozni, ha nem lesz egy komplex tervünk arról, hogy hova szeretnénk eljutni. Az elkészült anyag arról szól, hogy milyen keretek közé kellene eljutnunk. Tisztában vagyunk vele, hogy ez holnap nem fog megvalósulni, de el kell kezdeni dolgozni rajta” - folytatta a társulás elnöke. Zuber Szilvia jogász, a tervezet előkészítője arra is kitért, hogy ha jelenlegi formájában kerülne a parlament elé a javaslat, akkor törvénybe iktatásához alkotmánymódosításra is szükség lenne. Megvalósításához pedig a teljes infrastruktúra átalakítása kell.

„A szlovák és a magyar nyelvet egyenrangúsítja, mindkettőt hivatali nyelvé emeli.

Az országban beszélt többi nyelvet továbbra is meghagyja a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatáskörében. Sokkal szélesebb körű jogokat ad, mint a jelenleg hatályban lévő jogszabályaink. Nem szabja meg, hogy melyik nyelv az felsőbbrendű, hanem rábízza az ügyfélre, hogy milyen nyelven szeretné intézni az ügyeit” - beszélt a tervezetről Zuber Szilvia. A tervezet alapján a hatályosságot is új módon határozzák meg, háromezer fő, vagy 8 százalék feletti lakosságarányt vesz alapul. Ez az arány valamennyi szervezeti egységre érvényes lenne, vagyis egy megyei-, illetve járási hivatal is köteles lenne magyar kommunikálni, ha a hatáskörében tartozó területen legalább háromezer magyar él. A szabály viszont fordítva is érvényes – azokon a településeken, ahol legalább 8 százalék a szlovákok aránya, a szlovák felirat sem hiányozhat. A tervezet az alkotók szerint a közlekedési táblák ügyét is megoldaná, ugyanis automatikusan kétnyelvűek lehetnének a táblák.

A Pro Civis társadalmi vitára bocsátja az elkészített tervezetet, amely elérhető a torvenytar.sk honlapon, emellett a szakmai meglátásokat is várják a [email protected] címre. A társulás később konferenciát is szervezne a tervezet megtárgyalására.