Egy szerelem emlékműve

Sokan ma is tévesen Szent Margitnak tulajdonítják a rimaszombati temető egyik legmagasabb pontján álló, az eklektika és a neoromán stílus jegyeit viselő kápolnát, ám ez a szép kis szakrális emlék egy halhatatlan, vallási különbsé-geken is átívelő, az egyenlősé-get hirdető szerelem emlékműve.

Rimaszombat

Építésekor, 1904-ben a református vallású Munkácsi Süteő István fiatalon elhuny feleségének, báró Nagyszalatnyai Fischer Margitnak állított emléket vele.

Szakrális emlék

Rimaszombat egyik kiemelkedően szép műemléképületét Munkácsi Süteő István építtette az éppen kialakított temető keleti peremén, a domb legmagasabb pontján.

Az úgynevezett Margit-kápolnát, amelynek kriptája szeretett felesége, a fiatalon elhunyt, római katolikus vallású báró Nagyszalatnyai Fischer Margit végső nyughelye lett, ma is sokan felkeresik. A szakrális emlék az eklektika és a neoromán stílus jegyeit is magán viseli, félköríves vakolatdíszei, bejárati oszlopai, belső díszítései, homlokzatból kiugró kis harangtornya harmonikus látványt nyújt. Oltárképe igazi különlegesség, amelyet a kor neves festőművésze, Rudnay Gyula a rimaszombati származású Putra Ede festőművésszel közösen festett 1905-ben. A kép témája a Márk és Lukács evangéliumában is leírt eset, Jairus leányának feltámasztása. A Margit-kápolna bejárata fölött szívhez szóló felirat fogadja a látogatót, az utolsó mondat így hangzik: „Az igaz keresztényi szeretetben nincs vallás külömbség, mindnyájan Istennek teremtményei vagyunk és a halálban egyenlők.” Megfogadandó üzenet ez ma is. A kápolna a második világháború után sokáig ravatalozóként működött, jelenleg évente néhány alkalommal, mindenszentek és halottak napja idején szentmisét tartanak benne. Állapota viszonylag jó, ám a torony keresztet tartó gerendája valószínűleg elkorhadt, a fémkereszt pedig megdőlt, sürgős javításra szorul.

A híres mecénás és utazó

Azokban a boldog békeidőkben, a kiegyezéstől az első világháborúig tartó időszakban Rimaszombat is óriási mértékben fejlődött. Ennek az akkor dinamikusan növekvő városnak volt egyik jeles polgára Munkácsi Süteő István, akiben kitűnő jogászt, kiválóan gazdálkodó földbirtokost és a református egyház, a közművelődés, a kultúra bőkezű támogatóját is tisztelhetjük. Egyebek mellett az 1904-ben átadott Egyesült Protestáns Főgimnázium új épületének telkét is ő adományozta. Ugyanebben az évben érte pótolhatatlan veszteség felesége halálával. Munkácsi Süteő István, miután felépíttette a Margit-kápolnát, közel-keleti útra indult. Igen különleges és ritka régészeti, művészettörténeti anyaggal tért haza. 1910-ben egy egyiptomi múmiát is hazaszállíttatott, Tasherithnetiak papnő múmiáját, amelyet a feljegyzések szerint ötezer aranykoronáért vásárolt meg. A múmia mellett számos szakrális eredetű és korabeli emléktárgyat is Rimaszombatba hozott, ezeket az akkor már létező és igen gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő helyi múzeumnak ajándékozta. A tárgyak ma a Gömör-Kishonti Múzeum megbecsült és kiemelten kezelt darabjai. Bár Rimaszombat néhai szülötte, Munkácsi Süteő István mecénási cselekedeteivel, az általa építtetett kápolnával, mely a valláskülönbségeken átívelő szerelem emlékműve lett, örök időkre beírta magát a város történelmébe, élete mégis alig vagy csak kevéssé ismert, nyilvánosan hozzáférhető adat viszonylag kevés maradt fenn róla.