Egy megmentésre érdemes érték: az artézi kút

MIRIÁK FERENC

Naszvad. Ismét divatba jönnek az artézi kutak. Egymás után újítják fel ezeket a helytörténeti, városképi, technikatörténeti szempontból egyaránt értékes emlékeket. 2009 nyarának végén a naszvadi artézi kút vize elapadt.

Az artézi víz speciális rétegvíz, amely két át nem eresztő réteg közé zárul, ahol nagy nyomás alatt van. Az ásott, illetve vert kutakkal szembeni előnye óriási, hisz nem áll fenn a fertőzés veszélye. Az artézi víz nem gyógyvíz, de tiszta, finom, lágy, fogyasztásra és mosásra is kiválóan alkalmas. Naszvadon az 1959-ben átadott kút stratégiai célokat szolgált. A hidegháborús viszonyok arra késztették az állam akkori vezetését, hogy katonai támadás esetén minden községnek legyen ivóvize, ezért teljes állami finanszírozással rengeteg artézi kutat ástak. Pontosan 53 évvel ezelőtt Naszvadon is elkészült egy artézi kút, amely közel 200 méteres mélységből hozta fel a vizet.

A közel 9 centiméteres átmérőjű cső, amelyen feltört az ivóvíz, a szakemberek szerint az idők során 140 méteres mélységben tönkrement, és használhatatlanná vált. A kút javítására tett kísérletek sajnos eredménytelenek voltak, mindezek ismeretében a község önkormányzata új artézi kút létrehozásáról döntött. A község költségvetéséből 20 112 eurót különítettek el az új artézi kút fúrására.

A tervezőnek köszönhetően a régi idők hangulatát idézi a kút. Helyreállítása azért is fontos, mert az artézi kút egy-egy település meghatározó helye volt. Ott cseréltek gazdát a legfrissebb hírek és pletykák, élénk társadalmi élet folyt a kút körül. Még a fiatalok is ott randevúztak. A leányok, legények „véletlenül” összefutottak a kútnál, elvégre bárki megszomjazhat. Az artézi kút vize 210 méter mélységből tör fel, minőségét évente ellenőrzik.

Szlovákiában aránylag későn kezdtek artézi kutakat fúrni. A történelmi Magyarországon az elsőt 1878-ban adták át Budapesten, a Városligetben. Az ötlet gazdája és kivitelezője Zsigmondy Vilmos pozsonyi születésű bányamérnök volt. Először nem hitték el a városatyák, hogy képes vizet fakasztani a kemény dolomitsziklából, ezért felajánlotta, hogy a saját költségén végzi el a munkálatokat, csak adják meg az engedélyt. Végül elnyerte a város támogatását, és 9 évi fúrás után, majdnem egy kilométeres mélységből feltört a víz. Budapest után Hódmezővásárhelyen készült hasonló kút 1880-ban és 1884-ben, majd Szentesen 1887-ben. Hamarosan más települések is jelentkeztek, Zsigmondy alig győzött eleget tenni a megrendeléseknek.