Egy csapat kell – szól a komáromi üzenet

Feszty Zsolt a Jókai-szobor tövénél gyújtó hangú beszédében arra kereste a választ, mit tettek parlamenti képviselőink az elmúlt negyed évszázadban. 26 évvel a bársonyos forradalom után mennyivel van előbbre a magyar közösség? „Kevesebben vagyunk 110 ezerrel” – adta meg a keserű feleletet. Szavai szerint soha nem arra hatalmaztuk fel képviselőinket, hogy megosszanak, kivéreztessék a magyar érdekeket, hogy ilyen-olyan alkuk miatt hallgassanak a kitelepítésekről, a Beneš-dekrétumokról, a magyar sajtóról, feladják az autonómiatörekvéseket. Az egyéni érdekek felülírták a közösség akaratát, ennek következménye a múlt heti fiaskó. Úgy vélte, a mostani választások előtt sem hangzottak el olyan komoly vállalások, olyan üzenetek, amelyek elindították volna az embereket a szavazófülkék felé. Majd a márciusi ifjakra utalva megjegyezte: ők nem másra vártak, maguk indultak el. Hangsúlyozta: ha magyar közösségként még el akarunk együtt érni valamit, nincs kire, mire várni, itt az idő! Tudatosítani kell, hogy sok minden rajtunk múlik, nap mint nap meg kell vívnunk és meg kell nyernünk egyéni csatáinkat.

A Klapka-szobornál Elek József szólt a hideg, esős idő ellenére szép számban összegyűlt hallgatósághoz. Rámutatott: a Petőfiék által megfogalmazott12 pont a tömegek akaratát fejezte ki, ezért is követték ezrek a fiatal forradalmárokat. Az aktuálpolitikai helyzetre utalva Klapka Györgyhöz intézte költői kérdéseit: „Tábornok úr! Mit tegyünk azokkal, akik lemondnak az őket megillető jogokról? Arról, hogy időközönként ér valamit a szavunk, hogy beleszólhatunk abba, kik képviseljenek minket? Mit kezdjünk azokkal, akik nem ismerik fel, hogy a választójog a kisebbségi létben nem egyszerűen jog, hanem kötelesség is” – hangzottak szavai. Ugyanakkor elgondolkodtatónak nevezte, hogy akadnak magyarok, akik Haynaunál, a bresciai hiénánál is szörnyűbb mozgalomra adták le voksukat. Beszéde végén összefogásra szólított fel. „Kell egy csapat, amelyben megbízik a közösség, amelynek vezetésével akár utcára is tud vonulni, de ez a csapat ne homályosan fogalmazzon, ne ígérgessen, hanem tegyen is valamit. Kell egy csapat. Pontosabban egy csapat kell” – zárta gondolatait a történelemtanár.