Borsi, a nagyságos fejedelem szülőhelye

Húsvét vasárnapján volt 340 éve, hogy Borsi ősi kastélyában megszületett a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc.

Borsi (Borša)

Borsi kastélyát szinte automatikusan a magyar szabadságért harcoló főnemeshez kapcsoljuk, a hely története azonban korábbra nyúlik vissza.

A Bodrog kanyarulatában

Kúp alakú vulkáni hegyek közé szorítva vág magának utat a völgyben a Bodrog folyó, amely Zemplénnek ezen az ősidőktől lakott részén egyszerre az élet és a pusztítás. Élet, mert megélhetést adott a halászóknak, pusztulás, mert az egyébként szelídnek tűnő folyó tavaszi áradáskor megzabolázhatatlan és vad sodrású, mindent magával ragad. Életet jelentett, mert megvédte, óvta az itt élőket a támadóktól. A vidék már az újkőkorszakban lakott volt, erről számos lelet tanúskodik. A bronzkorban a hallstatti kultúra népe élt itt, de a 8. századi avar vagy egyes kutatók szerint szlávnak tartott nép temetőit is megtalálták itt. Ahogy a honfoglaló magyarokét is. Borsi első írásos emléke még a tatárjárás előtti időkből maradt fenn, 1221-ben Borsy néven említik. Van olyan feltételezés is, mely szerint a Bodrog folyókanyarulatában éppen a tatárdúlás után kezdték el felépíteni az első erődítést, a vízivár építésére kiválóan alkalmas, jól védhető területen. A jól ismert kastély valószínűleg ennek helyén, feltöltésein épülhetett, valamikor a 16. század elején, a reneszánsz stílus elterjedésének idején, és építtetője az a Henyey Miklós, aki Zeleméri Kamarás Istvánnak lányával együtt odaadta a kastélyt is. 1579-ből már van adat a kastélyról, a tokaji várkapitányt, a már említett Zelemérit tartották számon a kastély építtetőjeként. Az ő lánya révén került a Lorántffyakhoz, 1602-ben pedig Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége hozományaként lett Rákóczi-birtok. A kastély ekkor élte fénykorát, bővítették, új szárnyépületei egy zárt téglalap alakú belső udvart vettek körbe, és sarokbástyás erődítéseket kapott. A korábbi építészeti fázisok feltárásához alapos kutatásra lenne szükség, de az biztos, hogy a mai U alakú kastélyépületben sok helyen régebbi stílusú elemek, falrészletek bújnak meg a vakolatok, átalakítások ráfalazásai alatt, ahogy az elpusztult keleti szárny még föld alatt lévő elemei is váratlan felfedezéseket hozhatnak.

A véletlen műve

A Borsi kastély látogatóját a bejáratnál a 1969. május 31-én felavatott, Mányoki Ádám híres Rákóczi- portréja alapján elkészített bronz mellszobor fogadja. Ez a majdnem egyméteres mellszobor – Mayer Ede alkotása – 1907-ben készült, 1920-ig Zólyom főterén állt. A szobor sorsa kalandos, csak lelkes megmentőknek köszönhető, hogy máig fennmaradt. Zólyomi ledöntésekor beolvasztásra ítélték, de egy magyar gépkocsivezető elrejtette a zólyomi vár pincéjében, onnan évtizedek múlva került Fülekre 1960 táján, majd 1969-ben Kása Istvánnak köszönhetően a fejedelem szülőhelyén kapott méltó helyet. (Három évvel ezelőtt, 2013-ban ellopták, fémhulladékként akarták eladni. Már fel is darabolták, három, közel százkilós részre, amikor a tolvajokat elfogta a rendőrség. A szobrot Gere László állította helyre. 2013. augusztus 18-án avatták újra.) Az, hogy a fejedelem Borsiban született, a véletlen műve. 1676-ban az áldott állapotban lévő Zrínyi Ilona éppen Munkács várából utazott regéci birtokaira, és megszállt Borsiban. Hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én pontosan melyik szobában jött a világra, arról többféle elképzelés van. A legvalószínűbb születési hely az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástya, a Lorántffy Zsuzsanna idején kialakított fejedelemnői lakosztály lehetett. Az egyik szobában ma is látható a fejedelem születésének tiszteletére állított emléktábla. Rákóczi Ferenc nem sokat tartózkodott Borsiban, 1711 után leánytestvére révén az Aspermont család tulajdonába került a kastély. Sokáig nem is ismerték fel ennek a gyönyörű, hányatott sorsa ellenére épségben fennmaradt várkastélynak a jelentőségét. A hetvenes években még raktár volt benne, felújítását 2000-ben Borsi akkori polgármestere, Szabó Mihály kezdeményezte. Ha a tervek egyszer valóra válnak, akkor szálloda, konferenciaközpont, múzeum lehet a kastélyban. 2005-ben és 2006-ban már több helyiségét sikerült felújítani. Remélhetőleg a nagyságos fejedelem születésének 350. évfordulójára el is készül.