„Azt nézzük, ki akar elérni valamit!” – interjú Agócs Attilával

Agócs Attila
Fülek |

Agócs Attila (Szövetség) meggyőzően újrázott Fülek polgármestereként a múlt őszi helyhatósági választáson. Ennek köszönhetően zökkenőmentesen folyik tovább az önkormányzati munka. Erről, de emellett Besztercebánya megyéről, valamint a Szövetségen belüli viszonyokról is beszélgettünk vele.

Néhány gondolat erejéig tekintsünk vissza az elmúlt évre. Milyen téren lépett előre az önkormányzat?

Tavaly egyrészt kisebb fejlesztéseket fejeztünk be, másrészt pedig sikerre vittünk négy-öt olyan nagy projektet, beruházást, amelyeket 2023-ban fogunk megvalósítani. Így azt lehet mondani, hogy az előző év sikerei idén válnak valósággá.

2023-ban összesen 5,8 millió euró értékben fogunk fejleszteni. 2022-ben a Leader-csoportban  öt kisebb projektet fejeztünk be. Ezek a csoportosulások egyébként nagyon nehezen jöttek lendületbe országos szinten. Most már nálunk is működik, ám nehéz azt mondani, hogy jól, mert minden attól függ, mennyire húzza a minisztérium az időt. Iskolai szaktantermeket, autóbusz-megállókat alakítottunk ki a támogatásokból, illetve a zeneiskola koncerttermének homlokzatát szigeteltük. Az elmúlt egy-másfél év tehát az apróbb pályázatok összecsipegetéséről is szólt. Ennek az is az oka, hogy óvatosabban nyúltunk nagyobb pályázatokhoz, mivel a Covid után érezhető volt, hogy még tart a gazdasági válság. Viszont előkészítettünk több nagy fejlesztést, amelyek már az asztalon vannak.

Honnan szereznek külső forrásokat a nagyobb volumenű projektek finanszírozására?

Ennek egy része azzal függ össze, hogy együttműködünk Besztercebánya megyével és a Világbankkal az úgynevezett Catching-Up Regions programban, amelynek célja a leszakadó régiók, ezeken belül pedig például a roma közösségek felzárkóztatása. Ide tartozik a Papréti lakótelep járdafelújítási projektje is, valamint a vár alatti városrészben a víz- és a csatornahálózat bővítése. Hasonló típusú fejlesztések közül három másik előkészítésén dolgozunk. További forrás az Integrált Regionális Operatív Program, ennek segítségével az ipari zóna felé folytatjuk a kerékpárutat, illetve újítjuk fel az egyik lakótelepi közterületet. Mind közül a legfontosabb beruházás pedig a valamikori Kovosmalt cég telephelyének legrégebbi részén olyan Interreg-projekt, amelyet egy határon átnyúló foglalkoztatási akcióterv keretén belül valósítunk meg. Öt évvel ezelőtt kezdtünk el ezen dolgozni, de közbejött a Covid és az áremelkedés. Már úgy tűnt, hogy nem fogunk bele, de az irányító hatóság végül megengedte, hogy redukáljuk az építkezés mértékét – miközben a megyét is sikerült rávenni, hogy 400 ezer euróval ők is szálljanak be a beruházásba. Úgy tűnik, most már heteken belül lerakjuk az alapkövet, s őszig be is fejezzük. Egy kis ipari csarnokot fogunk építeni 1000 négyzetméteres gyártófelülettel, 600 négyzetméternyi adminisztratív résszel, kiépítjük az infrastruktúrát, így felújítjuk a lerombolt gyárterület városközponthoz legközelebb eső részét.

Azt gondolom, nem túlzok, ha azt mondom, a rendszerváltás óta ez a legnagyobb füleki önkormányzati beruházás. 3,7 millió euró az összértéke.

Ha már a nagy hatással járó fejlesztéseknél tartunk, nem egész egy hónapja adták át az R2-es új szakaszát a Krivány-patak völgyében. Elég sok minden hangzott el arról, hogy ez a lépés hogyan szolgálhatja Fülek javát is. Lehet, hogy ez a helyieknek nyilvánvaló, de beszéljünk egy kicsit arról, tulajdonképpen mit vár Fülek a gyorsforgalmi utak fejlesztésétől?

Nem mondanám, hogy ez annyira nyilvánvaló a helyieknek. A város környéke Magyarország felé is gravitál. Salgótarjánig már elért a négysávos út, ami Hatvanon keresztül bekapcsol minket Budapest felé.

Sokaknak úgy tűnik, hogy ami Losonc fölött készül, az nem nekünk épül – pedig dehogynem!

Az nagyon szomorú, hogy a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért (UHP) egysége úgy értékelte, csak Losonctamási községig kell elhozni a négy sávot úgy, hogy még a járásszékhelyt sem éri el igazán. Ha majd egyszer folytatják a mostani végpontból, akkor az valószínűleg csak egy kétsávos megoldás lesz. Ez nagy probléma, de még jelenlegi formájában is közelebb hozza a lehetőségeket hozzánk. Egyes elemzők azt állítják, nincs egyértelmű összefüggés a négysávos út és az ipartelepítés között, ám ez minden bizonnyal csak rövid távon érvényes. Közép- és hosszabb távon biztosan van köztük korreláció. Nyilvánvalóan nem kell azonnali csodát várni, ez nem úgy működik, hogy a szalagátvágás után két nappal kopogtat az ajtónkon az autógyár képviselője.

Fülek

Ha viszont csak így, „félig” zajlik a regionális útfejlesztés, akkor annak milyen hátulütői lesznek?

Az biztos, hogy óriási nyomás fog nehezedni a Losonc–Fülek–államhatár szakaszra.

Salgótarjánig és majdnem Losoncig elérnek négysávos utak, amelyek miatt természetes módon ki fog alakulni egy olyan észak–déli korridor, amelyhez nincs teljes infrastruktúra. A kétsávos út keresztülballag a Fülek környéki összes településen. Minimum azt meg kell majd lépni, hogy a nyomtávot a falvakon kívülre helyezzék elkerülő utak segítségével.

Talán 17-18 évvel ezelőtt erre már kormányzati szinten megszülettek a dokumentumok. A községek már megtárgyalták a nyomvonalakat, majd amikor az MKP kikerült a kormányból, ezek a tervek bekerültek a fiókba.

Említette, hogy az emberek nem egészen érzik magukénak az északi relációt. Besztercebánya megyében vagyunk, s ezzel kapcsolatosan szeretnék most rátérni kicsit a megyei önkormányzati munkára, mivel ön ott képviselőként is dolgozik. Elindult az új ciklus, Ondrej Lunter személyében pedig új ember került a megye élére. Milyen közös munkára számít vele? Illetve a Szövetség frakciója mit vár a következő évektől?

Ondrej Lunterrel az elmúlt ciklusban nagyon jó kapcsolatot építettünk ki, amiből egy nagyon dinamikus együttműködés kerekedett. Jómagam az előző ciklusban még a Híd színeiben kerültem be a megye-gyűlésbe, s először a Lunter-klubba tartoztam, egészen a Szövetség megalakulásáig. Lunterék köreiben láttam, hogyan születnek meg stratégiai tervek viták során, s ez nekem nagyon imponált. Véleményeket is tudtunk ütköztetni úgy, hogy közben együtt erősek maradtunk. Az új megyeelnök előnye, hogy nagyon jól tud integrálni. Ma már azt mondom, hogy arra a modellre lenne szüksége az egész országnak is, amelyet ő a megyében kialakított:

ne azt nézzük, hogy jobb- vagy baloldal, hogy magyarok vagy szlovákok, hanem azt, ki akar elérni valamit.

Rendkívül széles koalíció jött létre körülötte, amely végül 45 képviselői helyet eredményezett a 49 tagú gyűlésben.

Ha a megye déli részének magyar nyelvterületéről van szó, s valamilyen fejlesztés mellett észérvek szólnak, akkor a megvalósításának a jelenlegi felállású megyei önkormányzatban nincs akadálya?

Nincs. Sőt, azt mondanám, hogy van egy nagyfokú hajlandóság a megyeelnökben arra, hogy mindig legyen egyfajta területi súlyozás.

Tehát ha saját forrásból kap egy fejlesztést valahol a Felső-Garam mente, akkor ha jön egy kérés délről, azt lehet mondani, hogy: „igen, lehet, hiszen most adtunk oda, akkor adjunk ide is”.

Szeretnénk folytatni azokat a dolgokat is, amelyeket megkezdtünk. Egyrészt az alacsonyabb rendű utak eddig is nagymértékű felújítását akarjuk folytatni – de szó van azokról a másodosztályú utakra vonatkozó renovációkról is, amelyeket az Európai Unió finanszíroz. Tavasszal például teljes gőzzel beindul Fülekről Sőreg felé egy nagy, 5,6 millió euró összértékű felújítás, amely nemcsak az útburkolatra, hanem a hidakra és vízáteresztőkre is vonatkozik. Remélem, hogy a Losonci és Rimaszombati járások határától Feled felé is tudjuk majd a következő években folytatni ennek az útnak a felújítását. Amiről még elkezdtünk egyeztetni, s a megyeelnök is támogatja, az a Novohrad–Nógrád Geoparkra vonatkozik. Azt szeretnénk, hogy a határ szlovákiai oldalán is épüljön meg egy látogatóközpont Ajnácskőn, mivel a magyarországi részen több is létrejött már. A községben található régi kúria felújításáról jelenleg nagyon komoly tárgyalások folynak, meglátjuk, hogy menthető-e vagy sem. Ha igen, akkor ez egy fontos előrelépés lesz a kistérség idegenforgalma szempontjából, amely összeköti majd Nógrádot Gömörrel.

Ami a Szövetséget illeti, Füleken mindent vitt, a teljes képviselő-testületet a párt jelöltjei alkotják. Az eredmények és a kommunikáció alapján úgy tűnik, Besztercebánya és más megyék szintjén is jól tudnak együttműködni a párt tisztviselői. Országos szinten viszont már egy ideje újra a belharcokról szólnak a hírek. Minek a számlájára írható ez az ellentmondás?

A probléma az egyik oldalról nézve generációs kérdés, másrészt pedig regionális is. Ami az előbbit illeti, az országos vezetésben talán kevésbé játszódott le az a nemzedéki megújulás, amely a régiókban nagyobb mértékben végbement. Az országos vezetésen belül pedig még mindig ott dolgoznak a régi emberek régi sérelmei. Anélkül, hogy nevesítenénk őket, látni kell, hogy

egyes személyek különböző választásokon egymás ellen indultak korábban főként Délnyugat-Szlovákiában. Elsősorban köztük vannak meg ezek a régi animozitások. Viszont ha az ember kicsit távolabbról nézi, akkor számomra úgy tűnik, regionális gondokat teszünk országossá. Ezzel magunknak ártunk.

Agócs Attila

Füleken és a környéken is léteznek a Szövetség platformjai mindenféle strukturális szinteken. Ami ezek konkrét működését illeti, mennyire jönnek elő esetleg a közmondásos ellentétek – és mennyire nem?

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy itt nem volt feszültség. Volt, nem is kicsi. Viszont a Híd helyben jellemzően inkább baráti körként működött, nem pedig formalizált alapszervezetként. A pártnak eleve csak helyi klubjai voltak, Füleken pedig nagyon sokan úgy voltak hidas színekben képviselők, hogy nem is voltak párttagok. Ez találkozott most az MKP szervezettebb kereteivel, emiatt voltak helyi súrlódások. Minthogy azonban a városi képviselő-testület összetételét tekintve a belső generációs megújulás helyben nagymértékű volt, most már simán haladnak a dolgok. Remélem, ez a jövőben is így fog működni. Persze a 13 ember nem fog mindig mindenben egyetérteni. Vannak kérdések, amelyek kapcsán látszik, hogy van belső ellenzék, de ez nem a platformok miatt van így, hanem egyes emberek máshogy gondolkodnak bizonyos dolgokról.

Végül lenne egy személyesebb kérdésem. Kevés olyan polgármester van, akinek néprajzkutató végzettsége van – ehelyett inkább beszélhetünk jogászokról, közgazdászokról, mérnökökről stb. Érzése szerint hogyan jelenik meg a polgármesteri munka során a néprajzos vénája és szakmai múltja?

Nagyon sok mindenben hozzájárul a munkámhoz.

A néprajzkutatás során az egyik legfőbb munkamódszerünk a beszélgetés. Interjúkészítés során ez azt jelenti, hogy a kérdés feltétele után igyekszem kitartóan meghallgatni az embereket. Persze a demokrácia úgy működik, hogy mindenkit meghallgatunk, de a végén nincs mindenkinek igaza, hiszen valakinek vagy valakiknek a sok véleményt összegezve vállalnia kell a döntés felelősségét. Ez kicsit eltér a néprajzi munkától, mert ott az adatközlőnek mindig igaza van.

A másik pedig: nem sokkal azelőtt védtem meg a doktori disszertációmat, hogy polgármesterré választottak. Kimondottan a kistérség interetnikus viszonyaival, a lakosság munka utáni vándorlásaival foglalkoztam, s ennek köszönhetően nagyon jól jött, hogy mély regionális történelmi tudással felvértezve kerültem az önkormányzat élére. Például ha bejön egy lakos, elárulja a nevét vagy mond valamit, akkor nagyjából sejtem, melyik családból származik: ki a gyetvai telepes, kinek volt olasz kőfaragó a nagyapja, egyszóval ki hogyan került Fülekre és környékére. Ez a bizalom elmélyítésének egy nagyon fontos aspektusa. Ha úgy ül be valaki hozzám, hogy én tudok valamit a családja történetéről, amiről ő esetleg csak homályosan hallott, akkor az azért kialakít egy bizalmi légkört.

Arról nem is beszélve, hogy a város térsége is multietnikus táj, ahol például nemcsak magyar–szlovák viszonyról beszélhetünk, hanem itt vannak a roma közösségek is.

Igen, ez a másik dolog. Az egyetemi szakdolgozatomat roma mesemondókról, első szakcikkemet beás teknővájókról írtam. Néptáncosként is számtalan cigányzenésszel voltam kapcsolatban.

Azt tapasztalom, hogy teljesen másképp fogad el a közösség, ha tudják, hogy többet tudsz az életükről az átlagnál.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!