Ázsiai ragadozóhal szaporodott el a kelet-szlovákiai folyókban

Az amuri gébnek (Perccottus glehni) nevezett, alig 10-16 centiméter nagyságú halnak Ázsiában található a természetes élőhelye, néhány éve azonban a halászok és a természettudósok a Tisza szlovákiai szakaszán, a Bodrog valamint a Latorca vizében is észlelték az addig soha nem látott, gyorsan szaporodó ázsiai ragadozóhal megjelenését. Azt egyelőre nem lehet tudni, az állat hogyan kerülhetett a természetes élőhelyétől mintegy 12 ezer kilométerre lévő Bodrogköz folyóiba. Bogoly János királyhelmeci biológus lapunknak elmondta, az sem kizárt, hogy felelőtlen emberek néhány évvel ezelőtt szándékosan engedtek szabadon néhány példányt, illetve az is elképzelhető, hogy a hal itteni megjelenése a Föld globális felmelegedésének természetes következménye. A spontán elszaporodás fokozatosan is végbe mehetett, a szakemberek ugyanis megfigyelték, hogy a hal élettere az elmúlt évtizedekben az Amur vidékéről egyre nyugatabbra tevődött, a lábukra tapadt halikrákat akár a gázlómadarak is átvihették egyik helyről a másikra. Az amuri géb rendkívül agresszív hal, gyorsan szaporodik, és kiválóan alkalmazkodik a környezetéhez. Miden nálánál kisebb halat megtámad, pusztítja az ikrákat és a békákat, így komoly veszélyt jelent a térségben őshonos fajokra – például a lápi pócra (Umbra krameri). Az egzotikus hal eddig ismeretlen, új parazitákat is behurcolt a régióba, melyek tovább veszélyeztetik az itteni élővilágot. A halnak a környezetre gyakorolt hosszú távú hatása egyelőre megjósolhatatlan, és azt sem tudjuk, hogyan lehetne a mértéktelen elszaporodása ellen védekezni. Az amuri géb megjelenését egyébként az elmúlt években a Vajdaság egyes részein és a Balatonban is észlelték.

Bogoly János szerint nem példa nélküli jelenség, hogy valahol egy addig ott ismeretlen növény- van állatfaj jelenjen meg. A 19. század előtt a helyi borászok sem a lisztharmatot, sem a peronoszpórát, sem a filoxérát nem ismerték, ám miután ezeket Amerikából behurcolták, hatalmas károk keletkeztek a szőlőültetvényekben. Az Észak-Amerikából származó akác is csak az elmúlt évszázadokban terjedt el a térségben. A Bodrogközben és az Ung-vidéken a törpeharcsa, a naphal és az ékszerteknős sem őshonos, ezek ugyancsak az amerikai kontinensről származnak.