Az önkormányzatok is bajba kerülhetnek

A lapunk által megszólított önkormányzatok egyetértettek abban, hogy a koronavírus megjelenését és az első óvintézkedések bevezetését követően elsődleges feladatuk a lakosság védelme volt.

„Egy feje tetejére állt gazdasági közegben kellett szájmaszkokat beszerezni, megoldani a fertőtlenítést és más szolgáltatásokat. A lakosok biztonsága szempontjából a lehető leggyorsabban meghozni a szükséges intézkedéseket. Most viszont már lassan elindul a kármentésˮ

– véli Keszegh Béla, Komárom polgármestere.

Változó problémák 

Agócs Attila, Fülek polgármestere az Új Szónak elmondta, hogy az idő előrehaladtával a koronavírus okozta gondok jellege változik. Eleinte a korlátozások elfogadtatása, a védőeszközök beszerzése volt a feladat, most igyekeznek hozzáigazítani a város életét a megváltozott körülményekhez. Agócs szerint a város szinte szélmalomharcot folytat bizonyos területeken: folyamatosan naprakész információkat kell szolgáltatni a szlovák–magyar határsávban ingázó munkavállalók számára, el kell érni a szabályok betartását a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság körében, ráadásul kezelni kell a karantén be nem tartása miatt egymást feljelentgető lakosokat. A füleki önkormányzat a rendkívüli helyzetre való tekintettel folyamatosan különíti el a szükséges forrásokat, és amit lehet, azt megpróbálnak saját erőből, a lehető legolcsóbban megoldani. A szájmaszkok terén érkeztek felajánlások, nagy részüket helyi vállalkozók varrták, a széthordásukat pedig a város alkalmazottjai és önkéntesek végzik. Maszkokra és fertőtlenítőszerekre mintegy 5700 eurót költött a városi hivatal, és további 4200 euró értékben várnak még védőfelszereléseket, melyeket a megyével közösen rendeltek. Leszállításuk viszont a bonyolult nemzetközi helyzetre való tekintettel kérdéses.

Komoly kihívás

Nagy László, a Tornaljai Városi Hivatal vezetője szerint az idős lakosok ellátása, a higiéniai standardok betartása és a hivatal működtetése most a legfőbb kihívás a város számára. Itt is önerőből és támogatók segítségével látják el az idős polgárokat szájmaszkokkal. 
A kisebb települések is a szájmaszkok beszerzésével és az idősek ellátását igyekeztek megoldani. A komáromi járásbeli Karván gond volt a nyugdíjasok étkeztetése.

„Hivatalosan be kellett volna zárni az óvoda és iskola konyháját, de a járási tisztiorvossal való konzultáció után úgy döntöttünk, hogy főzünk tovább a konyhán a nyugdíjasoknak, és házhoz visszük az ebédet. A lakosoknak a felírt orvosságokat elhozzák az önkormányzati hivatalba Dunamocsról, és mindenkinek házhoz visszük. A nyugdíjasoknak, igény szerint a bevásárlással és a postai ügyeik intézésében is segítünkˮ

– mondta Duka Gábor, Karva polgármestere. 

Szociális vetület

Már most látni, hogy a járvány miatt bevezetett megszorításoknak komoly szociális vetülete is lesz. A nehéz helyzetbe került családok megsegítésére, melyeknek a vírus felforgatta az életét, Komáromban egy külön alapot hoznak létre.

„Hangsúlyozni kell, hogy az önkormányzat nem tudja átvenni az állam feladatát, ezért is fontosak a kormány gyors intézkedéseiˮ

– mondta Keszegh Béla.

Nagy kérdés, hogy a járvány miatt bevezetett megszorításoknak és óvintézkedéseknek, illetve az önkormányzatokra háruló többletfeladatok ellátásának milyen gazdasági vetülete lesz. „Ez az egyik legnehezebb kérdés, amiben sok az ismeretlen tényező. A negatív hatások mértéke és nagysága a leállás hosszától függ majdˮ – mondta Komárom polgármestere.

Megtartani az embereket

Keszegh Béla úgy véli, hogy a cégekkel ellentétben az önkormányzatoknál az a lehetőség nem reális, hogy elküldik az alkalmazottakat és bezárnak. „Komárom önkormányzata közvetlenül vagy közvetve 600 emberről gondoskodik, ide kell sorolni a hivatal alkalmazottai mellett az oktatásügyben dolgozókat, de a városi szervezetekre is kegyetlen idők várnak. Nagy vonalakban egy Komárom méretű városban minden hónap cirka egymillió euró kiesést jelent. Az állam által részadóként visszaosztott pénzek a jövedelemadóra épülnek, azok pedig jelentősen csökkenni fognak. Emellett nem fogjuk a nehéz időben kiróni az adókat és az illetékeket, ami ugyancsak nagy kiesés. Az oktatásügyben azzal számolunk, hogy elmaradnak a szülői hozzájárulások, de fizetést adunk, így további kieséssel számolunk. Röviden, az önkormányzati bevételek nagymértékben elmaradnak, de sok szolgáltatást fenn kell tartaniˮ – vázolta a város helyzetét Keszegh Béla. 

Súlyos megszorítások

Fülek városa is igyekszik orvosolni a járványhelyzet miatt súlyosbodó gazdasági gondokat, de már most látszik, hogy Nógrádban is komoly megszorításokra lesz szükség. Első lépésben márciusról júliusra tolták ki a helyi adók és illetékek kivetését, ezzel is segítve a lakosokat és vállalkozókat a válsághelyzet átvészelésében. Agócs Attila elmondása szerint Fülek 2020-as költségvetéséből a legoptimistább becslés szerint is 256 ezer euró, a legrosszabb esetben pedig akár 1,2 millió euró is hiányozhat az adókiesések miatt. Ennek megfelelően próbálják átdolgozni a város költségvetését.

„Mindez a beruházások, fejlesztések és városi támogatások korlátozását, és valószínűleg általános alkalmazotti bércsökkentést von majd maga után a város vezetésétől az egyszerű munkásokig bezárólagˮ

– mondta Agócs.

A polgármester szerint ez a helyzet számos taposóaknát rejt magában, mivel a megszorítások a járvány ellen az első vonalban harcoló alkalmazottak bérét is érintik majd, és nehéz lesz olyan modellt találni, amely a város mintegy 400 alkalmazottja közül mindenkinek megfelel. „Amennyiben az állam nem siet valamilyen bérkompenzációval a települési önkormányzatok segítségére, és el akarjuk kerülni a fizetésképtelenséget, lépnünk kellˮ – zárta Agócs. 

Nem lesz fejlesztés

Hasonló a helyzet Tornalján is, Nagy László az Új Szónak elmondta, hogy már dolgoznak a krízisköltségvetés összeállításán, melyről a képviselő-testület dönt. Az állami költségvetési hivatal prognózisa szerint Tornaljának jelentős kiesésekkel számolnia, amit a helyi adók, illetékek kiesése csak tovább súlyosbíthat. A járvány miatt kérdéses az idei évre betervezett fejlesztési tervek megvalósítása, és a gazdasági kiesések miatt a kulturális és sporttámogatások kiutalása. Tornalja és Fülek is megerősítette, hogy az önkormányzatok eddig nem kaptak anyagi és eszközbeli támogatást az államtól a járvány elleni küzdelemre.

„Nagy beruházásokra önerőből nem készültünk, de a kicsiket is halasztjuk. Gondolkodtunk az elbocsájtáson, de valójában csak 1 embert tudnánk nélkülözni. Inkább a fizetések csökkentése jöhetne szóba, nem a jutalmaké, mert az nincs, hanem százalékos arányban a munkatöltetet, mindenkiét mondjuk 80%-ra vihetjük le. Nagyon nehéz lesz, akár a legenyhébb variánsnál is. Szintén gond, hogy a karvaiak 95 százaléka bérből és keresetből él, egyik hónapról a másikra. Továbbá nyomasztó az is, hogy még a csapból is ez a téma folyik, főleg az idősebbek számáraˮ – véli Duka Gábor, Karva polgármestere.

Bércsökkentés lesz

Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere szerint a község területén csak olyan munkálatokat végeznek el, melyek halaszthatatlanok. A községi hivatal alkalmazottai szabadságon vannak. A kérvényeket a bejárati ajtó melletti postaládába dobhatják be a lakosok, és a megadott hivatalos telefonszámon vehetik fel a kapcsolatot a hivatallal, melyet bezártak.

„A szakszervezet képviselőivel egyeztettünk a bércsökkentést illetően. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása jelenleg kormányszinten tárgyal erről a témáról, mi megvárjuk az eredményt. Az óvodákban dolgozók béréhez nem tudunk nyúlni, az alkalmazottak jelenleg a teljes fizetésüket kapják. Itt is várunk a bércsökkentésükről szóló állami döntésre”

– mondta Tóth Marián.

Átértékelik a pályázatokat, azok lehetőség szerinti leállítását. „Ami nem fontos, az idén nem valósul meg. A költségvetésben megspórolunk minden olyan beruházást, ami nem létfontosságú. Költségvetési módosításokat, csökkentéseket fogunk végrehajtani. Eddigi számításunk szerint mintegy 300 ezer eurót tudnánk megtakarítani” – hangsúlyozta Tóth Marián. 

Téglás János, az érsekújvári járásbeli Kürt polgármestere elmondta, lemondták az idei Kürtök nemzetközi találkozóját a falunappal együtt. Csökkentik a helyi szervezetek idei támogatását is, és csak a legszükségesebb kiadásaikat térítik. Az önkormányzati épületeket, amelyeket jelenleg nem használnak, csak temperálják.

Most átszerveznek

„Természetesen nálunk is lesznek megszorító intézkedések. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottját átrendelem a községházára. A hölggyel amúgy is csak ötvenszázalékos munkaszerződést kötöttünk. A pedagógiai asszisztensnek is tudok munkát adni. Más minősítésben, más bérfeltételekkel dolgozik majd mint eddig, ráadásul hamarosan lejár a szerződése” – tájékoztatta lapunkat Ivanič Katalin, az érsekújvári járásbeli Pozba polgármestere. Az óvoda igazgatónőjének a bérét szintén csökkenteni szeretnék, de még nem egyeztek meg.

„Munkaértekezletünk lesz, tehát a változásokra április elsejétől kerül sor. Nem áprilisi tréfa. A községházán egy személyt alkalmazok most is, aki már így is több mint százhúsz százalékra dolgozik”

– tette hozzá Ivanič Katalin.

A polgármester fizetéséről annyit tudtunk meg, hogy öt éven át ötvenszázalékos munkaviszonyban dolgozott. Januártól már hetvenöt százalékos munkaviszonyban tölti be a posztot a község élén, de nem kizárt, hogy itt is lesznek megszorítások, változtatások a közeljövőben. 

A 631 lelkes Bacska községben öt alkalmazottal működik a helyi óvoda és alapiskola. Az önkormányzat dolgozói csökkentett óraszámban dolgoznak az országos válságstáb határozata alapján, a rendelet visszavonásáig. Az alapiskola pedagógusai munkafüzeteket készítenek a diákok részére, melyet hetente kiértékelnek, mivel a családok többségében nem megoldható az elektronikus oktatás. Kosztyu László polgármester lapunknak azt mondta, minden alkalmazottat igyekeznek megtartani. "Az aktuális helyzetből kifolyólag a tervezett beruházásokat, a programok szervezését átkellett értékelnünk, a mindennapi munkánkra hatással van a bizonytalanság“ – nyilatkozta Kosztyu László polgármester.

Az állam nem lép

Somorján egyelőre nem bocsátkoznak konkrét előrejelzésekbe, abban azonban biztosak, hogy az állam nem tudja garantálni a korábbi bevételeket. Sármány Ervin, a városi hivatal vezetője közölte, hogy még nem tudnak konkrét információkkal szolgálni, de valószínű, hogy kénytelenek lesznek módosítani az alkalmazottak bérezését.

„Egyelőre nem kaptunk útmutatást, vagy javaslatot a felsőbb szervektől, a minisztériumoktól ezzel kapcsolatban, pedig áldásos lenne amiatt, hogy az önkormányzatok között ne legyenek lényeges különbségek, ez ugyanis felesleges feszültségekhez vezethetˮ

– fogalmazott a hivatalvezető.

Somorján a következő napokban dönthetnek a konkrét intézkedésekről a városi hivatalban, az oktatási intézményekben, illetve a város kulturális, valamint egyéb szervezeteiben. A város gazdálkodását nagyban befolyásolja majd a kialakult helyzet, a kisebb bevételek limitálják a költekezési lehetőségeket, elmaradnak a nagyobb javítások és beruházások. „Csak az elkerülhetetlen munkálatokat végezzük el. Szerintem a tervezett kulturális és egyéb rendezvények nagy része szintén elmaradˮ – folytatta Sármány Ervin. A városban eddig körülbelül tízezer eurót költöttek az új koronavírus elleni védekezésre. „Viszont az önkéntesek segítségét lehetetlen pénzben kifejezni. Eddig körülbelül háromezer szájmaszkot sikerült szétosztanunk a 60 évnél idősebb lakosoknak. Ezeket önkéntesek, pedagógusok, városi képviselők, és más lakosok osztották szét, amiért nagyon hálásak vagyunk nekikˮ– zárta a hivatalvezető.

Törvénymódosítás lesz

Keszegh Béla szerint a kormány helyesen a vállalkozókat kezdte először menteni, mert ott azonnaliak voltak a kiesések. Az önkormányzatoknál pár hetes csúszással, de nagyobb mértékben jelentkezik a kiesés.

„Felborul az önkormányzatok költségvetése, jelentős kiesés mellett kell életben tartani a rendszert. A vírus leradírozza az elmúlt háromnegyed év munkáját. A város fejlesztése helyett túlélésre és tűzoltásra kell berendezkedni, ahol olyan érzékeny kérdések merülhetnek fel, hogy nincs pénz bért fizetni. Viszont már a kormánynál is sorra kerültek az önkormányzatokat érintő kérdések, ezen a héten várhatóak az első törvénymódosítások. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben, mivel olyan törvényeket módosítanak, amelyeket korábban fél évig készítettek elő, és sok 10 vagy 100 millió eurós hatása lehet a központi költségvetésre. A kormány viszont végre partnerként kezeli az önkormányzatok érdekvédelmi szervezeteit, nem úgy, mint tavaly, amikor rengeteg terhet raktak a városokra. A Városok Uniójának, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának és a megyék szövetségének, az SK8-nak is ott van a vezetője a központi válságstáb ülésein, így sokkal erősebb az információcsere, és a törvénymódosítási folyamatra is nagyobb hatással bírnakˮ – állítja Keszegh Béla. 

Javaslatokkal állnak elő

Komárom polgármestere a Városok Uniójának elnökségi tagjaként polgármester kollégáival tematikus munkacsoportokat hoztak létre, ahol szakemberek véleményezik a törvényjavaslatokat és új javaslatokat, ötleteket is megfogalmaznak.

„A városokra korábban kirótt terheket szeretnénk csökkenteni, mint például a hulladék szelektálása kapcsán kirótt büntetés, a végrehajtási amnesztia miatt kirótt kötelező költségek. Javasoljuk például, hogy a szerencsejátékból származó bevételek sokkal nagyobb mértékben maradhassanak a városnál, és az erre kiszabott díjakat is a város emelhesse. Javasoljuk továbbá az állami lakástakarék (SFRB) kölcsöneinek refinanszírozását, vagy az állam által visszaosztott pénzek százalékarányának növelését. De sorolhatnám még a javaslatokat, csak Komáromban sokoldalnyi javaslatot és véleményt állítottunk össze, hihetetlen tempóban. 24 óra van a véleményezésre a hétvégén, majd ebből pár nap alatt törvény lehet. Az önkormányzatok az ország egyik legnagyobb munkaadói, létfontosságú a működésük. Bízunk benne, hogy mielőbb megszületnek azok a döntések, melyekkel túl tudjuk élni ezt az időszakot. Egy biztos, a vírus után már semmi nem lesz a régi. Az önkormányzatok kénytelenek lesznek felülvizsgálni minden olyan tevékenységet, támogatást, struktúrát, ami nem létfontosságú. Érzékeny kérdésekhez kell hozzányúlni, ez nem politika, ez most létkérdésˮ – állítja Komárom polgármestere.

(vp, száz, béva, hn, nr, ie)