Az EU-csatlakozás lendít a gazdasági kooperáción

Balról: Zatykó János, Pohmüllner Tamás – a Határok nélkül rendezvénysorozat egyik szervezője – és Bastrnák Tibor a vasárnap esti fórumonVas Gyula felvételeZatykó örömmel állapította meg, hogy több mint egy évtizede van testvérvárosi kapcsolat a két város között, ám a kooperáció a közelmúltig elsősorban a kultúra és a sport területére korlátozódott. „Hiányoltam a gazdasági együttműködést, ám meggyőződésem, hogy erre az EU-ban kiváló lehetőség nyílik, amivel mindenképpen élnünk kell – mondta. – A jövőben az együttgondolkodás, az együtt tenni akarás lesz a meghatározó, aminek közös pályázatok készítésében, a két városon kívül a szűkebb régió kapcsolatainak bővítésében is meg kell mutatkoznia.”

Szólt a már közösen megtett konkrét lépésekről is. Ezek közé tartozik a vasúti híd közútivá bővítéséről szóló szándéknyilatkozat egy évvel ezelőtti aláírása és közös pályázat benyújtása a hatástanulmány kidolgozására, valamint a városi képviselő-testületek szakbizottságai közti kapcsolatfelvétel. Ugyancsak közösen kérvényezi a két város a komáromi várrendszer felvételét a UNESCO világörökségi listájára.

„Nem egymással konkurálva, hanem egymást kisegítve kell működnünk a jövőben – szögezte le Bastrnák. – Ez megmutatkozhat például a turizmus egyes ágainak fejlesztésében. Városunkban a konferenciaturizmus, a magyarországi Komáromban pedig a gyógyturizmus fellendítésére lehetne helyezni a hangsúlyt.”

Bár a történelmi városrész a Duna bal partján fekszik, gazdasági téren az utóbbi években a jobb parti város fejlődött dinamikusabban. Két sokatmondó adat: míg nálunk húsz százalék körüli a munkanélküliség aránya, a Duna túloldalán hat százalék. „A szlovákiai Komáromot messze elkerülik a főbb hazai útvonalak, ezért nekünk mielőbb az alig 10 kilométerre húzódó, Budapestet Béccsel összekötő M1-es autópályára kell rákötődnünk. Többek között ezt a célt szolgálja a vasúti híd tervezett bővítése is” – hangsúlyozta Bastrnák. Az országos fejlesztési terv ugyanakkor egy új, a várostól keletre felépítendő Duna-híddal számol, igaz, csak valamikor 2020 és 2030 között. Bastrák szerint nem várhatunk addig, mert ha nem használjuk ki hatékonyan az EU-csatlakozásunkat követő éveket, a régió menthetetlenül leszakad. Az Erzsébet-híd nem alkalmas arra, hogy az eddiginél nagyobb forgalmat bonyolítson le, ezért mindenképpen szükség van a vasúti híd átalakítására. A távlati lehetőségek között a polgármester a vízi közlekedés bővítését is megemlítette, ami újabb lendületet adhat a város fejlődésének.

Mindkét vezető bízik abban, hogy május elseje után megindulhat a szabad munkaerő-áramlás Szlovákia és Magyarország között, ehhez azonban kormányközi megállapodásra van szükség. A dél-komáromi ipari parkban már most is több száz szlovákiai állampolgár dolgozik, és az ügyintézés egyszerűsödésével számuk bizonyára tovább emelkedik majd. „Polgáraink számára nagy segítséget jelent az ipari park, mi viszont annak örülnénk a legjobban, ha itthon is létesülnének szabad munkahelyek – mondta Bastrnák. – Nem biztos, hogy nekünk is egy ipari parkban kell gondolkodnunk, a város ugyanis nem rendelkezik olyan összefüggő területtel, amelyet felkínálhatna erre a célra. Véleményem szerint öt-hat kisebb, egyenként 200-300 személyt foglalkoztató vállalkozás letelepedése jelenthetné a megoldást. Az ilyen középvállalkozások előnye, hogy gyorsabban, rugalmasabban tudnak reagálni a változó igényekre. Természetesen minden jó ötletre nyitottak vagyunk és keressük a lehetőségeket.”