Az 56-os eseményekre emlékeztek a Selye Gimnázium aulájában

Az aulábban összegyűlt közönséget a beszédek és az ünnepi műsor – ill. az ’56-os tábla megkoszorúzása – előtt Tarics Péter, a Széchenyi István Polgári Társulás elnöke köszöntötte. Őt Keszegh Béla komáromi polgármester követte, aki hangsúlyozta, mind az 1848/49-es, mind az 1956-os forradalom és szabadságharc évtizedekig kihatással volt a közgondolkodásra a régióban és Nyugat-Európában is. „Mi is a részesei voltunk az eseményeknek, hiszen a komáromi csata majdnem megfordította a harc mentét – de végül mégsem úgy alakult. 1956 már szűkebb kereteken belül zajlott, de követtük az eseményeket, és nagy hatással voltak az itt élőkre. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a végső pecsétet és pofont mindkét esetben az oroszok adták, hiszen az események folyását majdnem megfordító komáromi csata ellenére a beérkező orosz seregek mégis vesztessé tették a harcot“ – fejtegette a polgármester.

Varga Judit volt magyar igazságügyi miniszter hosszan értekezett 1956 társadalmi és politikai jelentőségéről. Szólt arról is, hogy ’56 az európai történelem része, amely során a magyarok kijelölték saját nemzeti kereteiket a kontinensen és a nagyvilágban egyaránt. Emellett és ezzel párhuzamban kitért a magyar kormány által előszeretettel hangoztatott témákra is. Elmondta, az elődök által kiharcolt szabadságot ismét veszély fenyegeti a háború, a járványok, az illegális migráció és a terrorizmus által. „Mindezekhez hozzájárulnak azok az elhibázott döntések és a vágyvezérelt európai birodalmi törekvések is, amelyeket minden nap látunk. A jelenlegi európai elit képtelen megvédeni minket, európai embereket. Egy antidemokratikus birodalom felé mozdítaná el a közösséget, ahol az ideológiailag vezérelt hivatalnokok bármit le tudnának nyomni a tagállamok torkán“ – emelte ki Varga, aki a Fidesz-KDNP európai parlamenti listáját fogja vezetni a 2024-ben esedékes választáson.

Végül Balogh Csaba szlovákiai magyar nagykövet is megosztotta gondolatait a közönséggel. Többek közt hangsúlyozta, 1956 egyik tanulsága, hogy a „hazug ideológiák csak ideig-óráig tudják elkábítani az embereket“. Fontosnak tartja azt a meglátást is, hogy a nagyhatalmak sosem erkölcsi alapon hoznak döntéseket, ezért a kis nemzetek csak magukra számíthatnak, emiatt pedig össze kell fogniuk. Magyarország és Szlovákia kapcsán kifejezte abbeli reményét, hogy a két állam polgárai kölcsönösen otthon fogják érezni magukat mindkét ország területén.