Orbán felkelést hirdetett a „brüsszeli birodalom” ellen, és ukrán katonákat vizionált Magyarországra

A Fidesz egy kis gyurcsányozással indította a mai napot a közösségi médiában, az 1956-os események helyett inkább a 18 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek, amikor a Fidesz nagygyűlése után a rendőrság oszlatta fel a szélsőségesekkel keveredő tömeget. „Lovasroham, vízágyú, rendőrattak, szemkilövetés – írta bejegyzésében a párt. – Emlékezzünk a gyalázatos múltra, hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló.” 

Nehéz helyzetben Orbán

Orbán Viktor azonban régen volt ilyen nehéz helyzetben az 1956-os ünnepség előtt. Nehéz helyzetbe hozta őt politikai igazgatója, Orbán Balázs, aki a néhány héttel az ünnepség előtt az orosz-ukrán háború kapcsán arról beszélt, hogy 1956 arra tanított, hogy nem kell szembeszállni az oroszokkal. 

Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát

 – mondta Orbán Balázs egy podcastben. Vagyis azt tette, amit a Fidesz a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború alatt folyamatosan megpróbált elkerüöl 

Nem könnyítette meg helyzetét Kósa Lajos, a párt alelnöke sem, aki szerint a forradalmat ugyan elvesztették, de az utána következő békét megnyerték a magyarok. 

Számtalan küzdelmet folytattunk a szabadságunkért, Rákóczitól kezdve egészen 1956-ig, és látszólag ugyan elbuktuk ezeket a küzdelmeket, de az utána következő békét, a szatmári békétől kezdve a kádári konszolidációig úgy-ahogy megnyertük

 – mondta Kósa. Ezzel a Kádár-korszakot is a „megnyert békék” közé emelte, ami az 1956-os hősök kivégzésével kezdődött. És természetesen ő is eljutott oda, hogy a „háború rossz, a béke jó”. 

Ezek után kellett Orbánnak egy olyan beszédet mondania, ami tisztázza a Fidesz álláspontját 1956 kérdésében, ráadásul egy olyan belpolitikai helyzetben, amikor a Magyar Péter vezette Tisza párt egyre közelebb jut hozzá, sőt, egyes felmérésekben már megelőzte a Fideszt.  

Színházzal és Wittner Máriával indítottak

Orbán beszédét a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenés produkciója előzte meg, amelyet Wittner Mária ’56 résztvevőjének visszaemlékezései alapján a forradalom és az utána következő időszak eseményeit dolgozta fel. Wittnert 1956 után halálraítéálték, majd ezt életfogytiglanra mérsékelték, 1970-ben szabadult. A 2000-es években parlamenti képviselő volt a Fidesz színeiben, 2022-ben halt meg. Az előadás a forradalom eseményeit dolgozza fel korabeli visszaemlékezések felhasználásával, a legnagyobb része azonban a forradalom utáni megtorlással, a perekkel és a kivégzésekkel foglalkozik.  

Majd egy kisfilm következett a szeptemberi árvízről. 

Ezt úgy állították be, hogy az „összefogásnak köszönhetően” legyőzték az árvizet, habár ez Magyarországon nem számított nagy árhullámnak, miközben más országokban a víz hatalmas pusztítást végzett. 

„Magyarország megcsinálta!” zárult a kisfilm. A Fidesz megemlékezésének kiemelt meghívottjai voltak az árvíz elleni küzdelem résztvevői.  

Orbán árvízzel indított

Orbán Viktor csak bő fél órával a kezdés után lépett színpadra. Ő is a sikeres árvízvédelemmel kezdte, miután kifejezte tiszteletét az 56-os forradalom hősei előtt. „Itt vannak azok is, akik megvédték Magyarországot a dunai árvíztől” – köszöntötte a meghívott árvízvédelmiseket. A miniszterelnök szerint a szeptemberi árvíz „a semmiből bukkant fel”. 

Hirtelen, a semmiből előbukkanó 6 méteres vízfalat kellett megfékezni

 – írta le az árvizet Orbán. Összevetette, hogy míg Európában a szeptemberi árvíz 24 halálos áldozatot követelt, addig Magyarországon senki sem halt meg. 

‘56-ot is sorscsapások előzték meg

Majd váltott arra, hogy össze kell fogni, ez kell a biztonsághoz és a szabadsághoz. „Összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk és kiforgatnának mindenünkből” – fordult ár újra ’56-ra Orbán. Szerinte az ’56-os forradalmat is „sorscsapások előzték meg”, januárban földrengés volt, majd márciusban jeges árvíz, ami szerinte „felhívás volt az összefogásra”.  

A történelem Orbán szerint olyan, mint az árvíz, „végigmegy a maga útján”, így történt ez ’56-ban is. „Magyarország nem tűrhette a szovjet birodalmi elnyomást, ezért fellázadt” – mondta Orbán. 

Majd a forradalom utáni szakaszt ecsetelte, amikor az országot „bábkormány” irányította, amelyet „kollaboráns magyarokkal töltöttek fel”, akik a „a birodalom szolgálatába akarta állítani a magyarok erőforrásait”. 

Szerinte azonban a „kommunista helytartók megértették a leckét és 34 év után hazamentek”. 

Jön Brüsszel, jönnek az ukrán katonák

Innen már könnyen áttért Orbán az „elnyomó brüsszeli birodalomra”. Az orosz-ukrán háborúról úgy beszélt, hogy a háborút elindító Oroszországot meg sem említette. 

Az európai gazdaság tüdőlövést kapott, a szankciók bennünket véreztetnek ki…, a felek három éve nem bírnak egymással, félő, hogy a háború szétterjed

– sorolta a problémákat Orbán. A Volodimir Zelenszkij által az elmúlt hetekben vázolt ukrán győzelmi tervet már a „brüsszeli bürokraták” terveként mutatta be. 

Az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették Európát – mondta Orbán. – A győzelmi tervet nyilvánosságra hozták, az a háború kiterjesztése.

Szerinte ebben az áll, hogy Ukrajna vállalja Európa biztonságának garantálását az USA helyett. Ezért szerinte hamarosan 

arra ébredhetnénk, hogy keletről jött szláv katonák állomásoznak Magyarország területén

 – ijesztgette az embereket ukrán katonákkal a magyar kormányfő. 

Orbán szerint „Brüsszel” kormányt akar váltani Magyarországon. 

A független magyar politika Brüsszel számára elfgadhatatlan – mondta Orbán. - Brüsszeli bábkormányt akarnak Magyarország nyakába ültetni.

 Ezért „felkelést” hirdetett Brüsszel ellen, amely „ránk akarja sózni a migránsait”.  Szerinte már megvan a párt is, amely a bábkormány megalakítását elvállalná, utalta Tisza pártra a kormányfő. Úgy véli, Magyar Péter, a Tisza elnöke kész lenne teljesíteni Brüsszel utasításait egy magyar "bábkormány" élén.