Átadták Galántán a Csemadok-díjakat

A Szlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség, vagyis a Csemadok minden évben a magyar kultúra napja alkalmából tartja emlékműsorát Galántán, amelyen kiosztják a Csemadok-díjakat.

A rendezvény elején Bárdos Gyula, a szervezet országos elnöke köszöntőjében kiemelte, idén a Himnusz születésének kétszázadik évfordulója mellett Petőfi Sándor és Madách Imre születésének kétszázadik évfordulójáról is megemlékezünk. Köszönetet mondott a Csemadok minden tagjának, tisztségviselőjének a szórványban élő legkisebb településektől a városokban működő szervezetekig egyaránt, valamint a csoportok tagjainak azért a munkáért, közösségi szolgálatért, amelynek köszönhetően a szervezet több mint hét évtizede cselekvően jelen van a közösségben.

Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár Szepsi Csombor Márton egy mondatának idézetére fűzte föl a gondolatait.

„A jóakarat cselekszik, hogy a sokból egy legyen. Január végén bizonyára sokakban él még az újévi fogadalom, a jóakarat bennünk dolgozik. Emellé érdemes odatenni az előttünk járók bölcsességét és azt a célt, amiért cselekedni akarunk. Egységünk a nemzet fennmaradásának biztosítéka. Ahhoz, hogy a sokaságból egység legyen, jóakaratra van szükségünk minden időben”

– húzta alá.

A Szövetség elnöke, Forró Krisztián beszédében kifejtette, jól döntöttek a honatyák, amikor a rendszerváltás után január 22-t választották a magyar kultúra napjának, hiszen erre nem is lehetne jobb időpont, mint a Himnusz megírásának a napja.

„A Himnusz Kölcsey Ferenc hazafias költészetéből is magasan kiemelkedik. Benne van a magyarság sorsa, történelme, szabadság iránti vágya és hite. Kétszáz év elteltével is a hazaszeretet szimbóluma. A magyar kultúra napján mi, akik itt vagyunk, azért vagyunk itt, mert ragaszkodunk a kultúránkhoz, hagyományainkhoz, gyökereinkhez és anyanyelvünkhöz. A jelenlévők közül sokan életüket tették fel arra, hogy ezeket a kincseket megőrizzék”

– fogalmazott. Az előtte szólókhoz hasonlóan beszélt a magyar iskolaválasztás fontosságáról is.

Az est további részében következett a díjak átadása, amelyeket Kutak Adrienn keramikus készített. Közben kultúrműsorral színesítették a programot. Szőcs Eszter, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákja verset szavalt, az iskola Tsízió Diákszínpadának tagjai Az ember tragédiája című Madách-műből mondtak részleteket, a Zsitvabesenyői Citerazenekar népdalcsokrot adott elő, fellépett a Galántai Kodály Zoltán Daloskör, zárásként pedig ismét a Tsízió lépett színpadra Arany János Tetemre hívás című balladájával, amelyet Kodály ZoltánGalántai táncok című művére táncolva adtak elő. A szentpéteri Bukovszky Borbála részletet olvasott fel a Csemadok által meghirdetett esszéíróversenyre beküldött nyertes alkotásából.

Az idei központi ünnepségen tizenegy díjazott kapott elismerést. Csemadok-életműdíjat kapott Baranyay Alajos (Zsigárd), Csobádi Magdaléna (Jablonca), Dániel Erzsébet (Nána) és Szalay Rozália (Kolozsnéma). A Csemadok Közművelődési Díj kitüntetettjei Balogh László (Nyárasd), Botló Péter (Nemeskosút), Demko Mária (Nagyida), Gál László (Kamocsa), Kelemen Mária (Ipolyszécsényke). A Gyurcsó István-díjat idén Galcsík Károly (Losonc), a Fábry Zoltán-díjat pedig Dupka György (Tiszabökény) kapta.

Csobádi Magdaléna nem tudott jelen lenni a rendezvényen, ezért helyette lánya, Cseh Angéla vette át a Csemadok-életműdíjat, aki a Csemadok Jabloncai Alapszervezetének vezetését is átvette már korábban édesanyjától.

„A kultúra iránti szeretetet mintha az anyatejjel szívtam volna magamba, ez azóta sem változott. Úgy érzem, valódi kincs az, amit átvettem tőle és szeretném továbbadni a következő generációnak. Márciusban lesz húsz éve, hogy a szervezet elnöke vagyok. A kezdetekkor házról házra jártam, hogy újra tudjam alakítani a szervezetet. Akkor talán könnyebb volt, mert több volt az aktív lakos és a gyerek. A koronavírus-járvány hatása nagyon érződik a közösségi munkán, de bízom benne, hogy a több mint két évet, amely árkot képez az emberek között, sikerül valahogy áthidalnunk és a Csemadok, valamint a magyar kultúra iránti szeretetet továbbra is tudom kamatoztatni és átadni. Vannak fiatalok, akik követnek minket ebben, ezért szerintem lesz kinek továbbadni a rám bízott feladatokat”

– mondta el lapunknak Cseh Angéla.

Csemadok Közművelődési Díjat kapott Botló Péter a régióban kifejtett munkájáért a néptáncoktatásban és néptánccsoport szervezéséért. A kér-désünkre, hogyan lehet fenntartani évtizedeken át a lelkesedést, azt válaszolta, erre nem tud magyarázatot adni.

„Tettük a dolgunkat, szerettük, a mai napig imádom csinálni. Az egész családunkban nagyobb az érdeklődés a néptánc és a népzene iránt, de a rendezvények szervezésében is szeretünk részt venni. Tizenöt éves korom óta táncolok, majd táncokat tanítottam”

– fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy a munkát nem tudta volna évtizedeken át végezni a felesége nélkül, mindent együtt csináltak. Azért is ragaszkodott ehhez, mert igazságtalannak érezte, hogy míg ő a próbákra és a fellépésekre jár, a felesége otthon van a három gyermekükkel, így bevonta őt, később a gyerekeket is a néptáncba. Botló Péter bízik benne, hogy a szakmai tapasztalataikat és ismeretségeiket kihasználva az általuk alapított, illetve vezetett, jelenleg stagnáló néptánccsoportot Nemeskosúton és Diószegen is újra fel tudják lendíteni.