Adósságtörlesztés kontra életszínvonal

Hiába nyugtázta elégedetten, hogy a hivatalok elismerték egészségkárosodásának mértékét, és a részleges rokkantnyugdíj (4160 korona) helyett a teljes járadékot, havi 8471 koronát hagytak jóvá számára, ha március közepétől 3600 koronából kell élnie. Kétségbeesésében szerkesztőségünktől kért tanácsot, ám elhúzódó ügyében nem sokat tehetünk. A tanács nem megoldás.

Az adósságot törleszteni kell

„A feleségem zöldségfelvásárló volt, a magántermelőktől átvett árut Csehországban értékesítette. A gondok akkor kezdődtek, amikor a cseh fél nem fizette ki a zöldség árát. Hitegette a páromat, hogy csupán átmeneti nehézségről van szó, hamarosan rendezi tartozását. Ő meg elhitte, és azért, hogy a hazai kistermelőket kifizethesse, 1994-ben kölcsönt vett fel egy magánszemélytől – 540 ezer koronát. A brünni vállalkozó adóssága 2,4 millió koronára nőtt, ehhez képest egy ostravai kereskedő 38 ezer koronás tartozása semmiség. Bár nekem minden fillér jól jönne. A feleségem, bármennyire igyekezett, nem volt képes visszafizetni a kölcsönt. Megbetegedett, 1998-ban elvitte a rák, az adóssága pedig rám szállt. Ha ki akarta volna játszani a hitelezőt, a törvényeket, vagyonelosztással elérhette volna, hogy a hozzátartozók kimaradjanak a játszmából. De ő fizetni akart, bízott abban, hogy a cseh féltől megkapja a neki járó 2,4 milliót. Az eltelt évek alatt kölcsöne eredeti összege a kamatok miatt 645 ezer koronára emelkedett. Mivel nekem nem volt vagyonom, 4160 koronás részleges rokkantsági járadékból tengődtem, esélyem sem volt az adósság rendezésére. A kölcsönt nyújtó magánszemély követelte jussát, a bírósághoz, majd a végrehajtóhoz fordult” – ismertette a tényeket a rokkantnyugdíjas.

1999-től kötelezték, hogy a részleges rokkantsági nyugdíjából havi 871 koronával törlessze elhunyt felesége tartozását. Tavaly szeptemberben ugyan teljes rokkanttá nyilvánították, ám nem sokáig élvezheti a 8471 koronát. Ez év január közepén új végzést kapott a Szociális Biztosítótól, amelyben tudatják, hogy március 16-tól – az adósság fejében – havi 4871 koronát vonnak le járadékából. A tartozás 1 millió 147 ezer korona. Bármennyire hihetetlen, a jogi kiadások több mint 311 ezer koronával, a végrehajtónak járó jutalom pedig több mint 190 ezer koronával növelte az adósság nagyságát.

„Ha jók az értesüléseim, a végrehajtó leterhelte izsapi családi házunkat is, ami nem csak rám nézve veszélyes, hanem a velem egy fedél alatt élő háromgyermekes lányomra és a férjére is. Szomorú, hogy ha végső megoldásként el is árvereznék a házunkat, akkor sem rendezhetnénk a tartozást, hiszen felbecsült értéke 594 180 korona.”

Hiányzó iratok

Matlák Zoltán helyzetét bonyolítja az is, hogy elkallódtak a felesége pereskedését igazoló bírósági határozatok, ítéletek. Úgy emlékszik, egyetlen tárgyaláson döntöttek arról, hogy neki kell átvállalnia elhunyt párja kölcsönét, ezért nem érti, hogy jogi kiadások, perköltségek címén miként követelhetnek tőle további 311 864 korona 38 fillért. Nem tisztázódott a cseh vállalkozó tartozása sem, noha a család rendelkezik egy igazolással, amelyben az adós zálogaként egy jóval többet érő ingatlant íratott rá Matlák Ilona nevére, viszont ezt a lépését később megvétózta. Matlák Zoltán az eltelt élvekben ugyan többször felkereste a vállalkozót, ám a brünni cégét felszámolta, nem bukkant nyomára. Hogy miért nem bízza ügyvédre az anyagiak visszaszerzésének bonyolult folyamát, azt tartós pénztelenségével magyarázza, holott tudatosítja, ha veszni hagyja az elhunyt feleségének járó több mint 2 millió koronát, legalább húsz évig nem szabadul az őt terhelő adósságtól sem.

Miből éljen az ember?

„A rokkantsági nyugdíjamból 3600 koronát kapok kézhez. A gyógyszerek és az inzulin havonta több mint 1000 koronás kiadást jelent, 1400 koronával legalább a villanyköltséghez járulok hozzá. A maradékból kellene táplálkoznom, tisztálkodnom, öltözködnöm. Tudatosítom, hogy feleségem adósságát törleszteni kell, őrjítő arra gondolni, hogy húsz évig nyomorognom kell. Ilyen kevés pénzből az előttem álló éveket nem nevezhetem életnek” – mondja kétségbeesetten. Az illetékes szociális hivatalban nemrég kérvényezte a cukorbetegeknek megítélhető diéta támogatást, de magas járadéka miatt attól tart, hogy elutasítják.

Megkeresésünkre a Szociális Biztosító illetékese elmagyarázta, a levonás nagyságának megálla-pítása annak ellenére jogszerű, hogy nehéz élethelyzetet eredményez. Ők csak akkor módosíthatják, csökkenthetik az összeget, ha erről a bíróság dönt. Ami a tartozás mértékét tekintve nem valószínű.

A Nagymegyeri Munka, Szociális és Családügyi Hivatal munkatársa szerint Matlák Zoltán feleslegesen aggódik, ugyanis jelenleg még csak a szükséges iratokat, orvosi igazolásokat intézi. A diéta odaítélése kizárólag egészségkárosodásától függ, esetében a rokkantsági járadék nagysága nem zárja ki az anyagi támogatás odaítélését.