A zólyomi Pusztavár lett a megye kiemelt műemléke

SZÁSZI ZOLTÁN

Besztercebánya/Zólyom. Kihirdették a Besztercebánya Megye Hét Csodája elnevezésű ankét végeredményét, a véleményt nyilvánító mintegy 2700 résztvevő közül a legtöbben – pontosan 226-an – a Zólyom fölötti hegyoldalon jelenleg feltárás alatt álló Pusztavárra voksoltak.

A Losonci járásból Fülek és Somoskő várára lehetett szavazni, a Rimaszombati járásból pedig a Bakostöréken (Veľké Teriakovce) található, a Norvég Királyság támogatásával felújított vízimalom épületét választhatták az érdeklődők.

A Besztercebánya Megye Hét Csodája versenyen az első hét helyre került műemlékek és természeti érdekességek idén kiemelt figyelmet kapnak a megyei kulturális és idegenforgalmi rendezvények kapcsán, népszerűsítésük érdekében külön tájékoztató nyomtatványok is megjelennek. Az idei kulturális rendezvénynaptár összeállításakor, a külföldi delegációk fogadásakor is számolnak a kiemelt helyszínekkel. A zólyomi Pusztavár mellett a garamszentbenedeki erődített apátsági templom, Selmecbánya óvárosa, a feketebalogi kisvasút, az egykor híres bányásztelepülés, Úrvölgy (Špania Dolina), a körmöcbányai pénzverde épületegyüttese és a kizárólag fából, minden fém mellőzésével épült garamszegi (Hronsek) ágostai evangélikus templom került a megye hét csodája közé.

A győztes helyszín, a Zólyom fölött, délnyugati irányban lévő sziklán épített Pusztavár az egyik legnagyobb középkori vár Szlovákiában, de európai jelentősége is nagy. Valószínűleg még az eddig legnagyobb szlovákiai várnak tartott Szepesi várnál is nagyobb alapterületű. A Pusztavár első írásos említése 1214-ből származik. A legenda szerint a várban halt meg Szent László király. A Pusztavár feltehetőn Zsigmond király és Mátyás király uralkodása idején vesztette el központi szerepét, ekkor épült ugyanis a Zólyom központjában magasodó, részben gótikus, de már reneszánsz díszítőelemekkel is büszkélkedő várkastély.