A vizsgálat lezárult

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Május közepén a 74 éves pácienst bordafájdalmakkal és légzőszervi elégtelenségekkel vették fel a kórház geriátriai osztályára. A férfi magánál volt, a demencia jele nem volt észlelhető nála. Két héttel később a kórházban úgy döntöttek, hazamehet, de előtte az orvosnő pszichosztimulánsokat irt fel neki, mint mondta, hogy felélénkítse a szervezetét. „Másnap édesapámat magánkívül, remegve találtuk a kórházban, a mosdóba sem tudott egyedül kimenni. A nővér azt mondta, előző este jelenetet rendezett, megszökött az osztályról, a folyosón találtak rá. Korábban alig tudott tíz métert megtenni” – panaszolta az idős férfi lánya. A férfi másnap a mosdóba menet elesett, megütötte magát, ezért a családtagok kérték, szereljenek védőrácsot az ágyára, ezt azonban nem tették meg, és másnap úgy elesett, hogy eltörte a lábát. A műtétet a kezelőorvos az állapotára való tekintettel elutasította. A páciens lánya szerint édesapját nem forgatták, még egy pohár vizet sem kapott. Előfordult, hogy nyitott ablaknál feküdt egy pelenkában. „Két nappal a lábtörés után éppen etettük, amikor a nővér azt mondta, ne adjunk neki semmit, mert haldoklik. Másnap magyarázatot kértünk a kezelőorvostól és a főorvosnőtől arra, hogyan kerülhetett ilyen állapotba az édesapám. Ekkor áthelyezték egy egyágyas szobába. Úgy éreztük, kezdenek vele törődni, de innentől fogva állandóan vele voltunk. Nem egész egy hét múlva hazahozhattuk. Sajnos immobilisan és szellemileg leépülve került haza” – mondta olvasónk.

Öt nap múlva rettenetesen fájt a lába, és visszavitték a kórházba, ekkor ismét a geriátriai osztályra került. Időközben a családtagok traumatológussal és aneszteziológussal konzultáltak, ők úgy ítélték meg, hogy meg lehet műteni a férfi lábát. Erről a család tájékoztatta a geriátriai osztály főorvosát és a kezelőorvost, akik az osztály folyosóján szidták a páciens lányát és közölték, nem azért van az apja osztályon, hogy a műtétre előkészítsék. A traumatológus meghatározta a műtét időpontját, azzal, hogy három nappal előtte átszállítják a traumatológiai osztályra. A család azt állítja, hogy ettől fogva még jobban elhanyagolták az idős embert, a déli szívgyógyszerét este az ágy alatt találták meg, többször izzadtan, átfázva találták. A traumatológus által meghatározott időpontban nem szállították át az osztályra, ezt a geriátriai osztály főorvosa azzal indokolta, hogy jobb kezekben lesz náluk, ők felkészítik a műtétre. A férfi a műtét előtt egy nappal meghalt.

Októberben az Egészségügyi Ellátást Ellenőrző Hivatal befejezte a vizsgálatot és megállapította, hogy a kórházi ellátás megfelelő volt, és a kórház ügyelt arra is, hogy a beteg ne essen le az ágyról. „A panasz olyan állításokat is tartalmaz, amelyeket a hivatal nem tud relevánsan ellenőrizni. Az etikai szempontok figyelembe vétele és betartása az adott intézmény etikai bizottságának feladata” – nyilatkozta Radoslava Muchová, a hivatal szóvivője.

Ján Stratinský, a galántai kórház igazgatója csupán elismételte a hivatal álláspontját. Kérdéseinkre, hogy a szakorvosok ajánlása ellenére miért nem javasolták a geriátriai osztály orvosai a páciens műtését, arra, megvárja-e a nővér, míg a súlyosan beteg páciens beveszi a gyógyszert és arra, milyen módon biztosítják a folyadékbevitelt az idős betegeknél, nem kaptunk választ. Arra sem feleltek, foglalkozott-e a kórház etikai bizottsága az üggyel. (bé)