A speciális iskolán vitázik a megye és Gúta

Ki akarja venni az iskolahálózatból a gútai magyar tannyelvű speciális alapiskolát és a szlovák iskolához csatolná a Nyitrai Járási Hivatal oktatási osztálya. Ehhez kérte a város állásfoglalását Milan Galaba osztályvezető. A gútai városi képviselők nem értenek egyet a lépéssel, ezért elutasító határozatot fogadtak el. Ettől függetlenül azonban a fenntartó kérvényezheti az oktatási minisztériumban az iskola átsorolását. A kérvény benyújtásának határideje március 31.  A magyar speciális alapiskola problémája évek óta húzódik. Az iskola korábban a Mester utcai, több mint 100 éves, rossz állapotban lévő épületben működött, amit a közegészségügyi hivatal két évvel ezelőtt bezáratott. Ideiglenes megoldásként, már második éve, a szabadidőközpontban folyik az oktatás. Az elmúlt évek során több javaslat is felmerült az iskola elhelyezésére – egy családi ház megvétele és átalakítása, a gútai gyermekotthon kiürült szárnya, konténerépület, a bogyaréti egykori iskola –, ám megegyezés nem született. Úgy tűnt, a fenntartó nem akar pénzt áldozni erre a célra, ugyanis akárhányszor a megvalósítás küszöbéig jutott a dolog, mindig talált valami kifogást. Ezúttal pedig már azzal állt elő, hogy az oktatási tárcánál kérvényezi az iskola kivételét a hálózatból, egyben kéri a szlovák speciális alapiskolához csatolását, azzal, hogy lennének ott magyar nyelvű osztályok is. Ezt követően pedig az iskola nevének változtatását kérvényezi a szaktárcánál. Milan Galaba arról is értesítette a várost, hogy a gútai magyar speciális alapiskola két nemesócsai kihelyezett osztálya a községgel való megegyezés alapján az ottani Móra Ferenc Alapiskolában fog tovább működni.  A testületi ülésen a városi képviselők aggályaiknak adtak hangot, úgy vélik, nincs garancia arra, hogy az intézkedéssel egyidejűleg a szaktárca engedélyezi a szlovák iskolában magyar osztályok nyitását. Horváth Árpád polgármester felvetette, levélben kéri Milan Galabát, hogy még egy évig hagyják a magyar speciális iskolát a szabadidőközpontban – a város hajlandó akár a bérleti díjat is csökkenteni –, és keressék tovább a megfelelő épületet, ahová átköltözhetne az iskola. Lengyel István képviselő élesen fogalmazott: szerinte a fenntartó rég eldöntötte, hogy az intézményt kiveszik az iskolahálózatból és az elmúlt években csak látszatlépéseket tett. „A város már több ingatlant felajánlott az iskola céljaira, mégis azt állítják, hogy nem tudtak együttműködni az önkormányzattal” – mondta. Angyal Béla képviselő, ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a speciális osztályokat el lehetett volna helyezni akár a két városi magyar alapiskola épületeiben is, ezt indítványozta is a speciális iskola, de sem a Corvin Mátyás, sem a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola vezetésének nem tetszett az ötlet.  A speciális iskolában 4 osztályban folyik a tanítás, összevont évfolyamokkal; az alsó tagozaton legfeljebb 8, a felsőn 10 diák lehet egy osztályban. „Fenntartónk ígéretet tett arra, hogy ha kivesznek minket az iskolahálózatból, akkor a szlovák iskolában nyílnak magyar osztályok, mert az elképzelhetetlen, hogy 38 diákunkat egyik napról a másikra integrálni tudnák az ún. normál alapiskolák – mondta Gőgh Lívia, a speciális alapiskola igazgatónője. – Természetesen az lenne a legjobb, ha megmaradna a jogalanyiságunk és saját épületbe költözhetnénk. Fenntartónk azonban az elmúlt években valamennyi felkínált épület ellen talált kifogást, mintha nem is akarta volna megoldani problémánkat. Még bizakodunk, de nem tudjuk befolyásolni az eseményeket.”