A sörfőzésről nyílt kiállítás a rozsnyói múzeumban

A sörfőzéshez Rozsnyó városa is szorosan kötődik - emlékeztetett Sylvia Holečková, a Bányászati Múzeum munkatársa. Beszámolója szerint a sörfőzés mesterségét német telepesek honosították meg Gömörben a 13. században. A sört először háztartásokban főzték, később alakultak ki a városi sörfőzdék. Minden városnak volt egy saját sörfőző mestere, aki közvetlenül a városi tanács alá tartozott. A sörfőzés és a sörcsapolás joga az egyik legbecsesebb városi előjog volt, amely állandó bevételt jelentett az adott településnek. Ilyen privilégiummal a múltban Rozsnyó is rendelkezett. A városi tanács egyik tagja, az ún. Bierherr feladata volt a sörfőzéssel kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése. Felügyelte többek között a sör minőségét, illetve az árakat és az adagokat is. A rozsnyói sörfőző céh alapítólevelét 1652. június 8-án hagyta jóvá Lippay György esztergomi érsek. A céh komoly tiszteletnek örvendett a városban – állítja Holečková.
 

A 19. században a nagyobb városokban létrejöttek az első sörgyárak. Rozsnyón a 20. század első felében sörraktár működött. A város egyik leghíresebb sörkereskedője Eugen Rosenblüth volt. A városban Holečková elmondása szerint jelenleg is működik sörfőzde, amely a legrégebbi újkori kézműves sörfőzde Szlovákia területén.

A komlótól a sörig című kiállításon megtekinthetők a Bányászati Múzeum történelmi gyűjteményéből származó tárgyak és egy magán jellegű söröskorsó-gyűjtemény is.

A tárlat április 29-ig látogatható.