A Smer is elkezdte megszólítani a magyar választókat

A mindenkori parlamenti választások közeledtével nem meglepő, amikor egyszerre több párt kezd el foglalkozni egy-egy régió gondjaival. Hogy aztán mennyire komolyak a fejlesztési ígéretek, azt csakis a kormánytagság tudja megmutatni – ha megmutatja egyáltalán… Mindenesetre már azt is érdemes megnézni a kampányok alatt, hogy ki és milyen érveket használ.

Jana Jányová még múlt héten hozott nyilvánosságra egy videót a saját YouTube-csatornáján. A magyarul feliratozott felvételen többek között arról beszél a Smer politikusa, hogy a déli régiók is megérdemlik ugyanazt a támogatást, mint az ország többi részei, ám 2020 óta a kormányok erről elfeledkeztek. A leginkább nyomasztó problémaként délen az oktatásügyet jelölte meg, mivel a magyar tannyelvű iskolák a magyar állam támogatására szorulnak. Kifejezte abbéli reményét is, hogy a Sporttámogatási Alapban és más állami szervek költségvetésében lesz elég forrás ahhoz, hogy a régi tornatermeket felújítsák ezekben az iskolákban.

Az 1987-es születésű Jana Jányová 2022-ben még a Pavol Slota vezette Domov – Národná strana pártban bukkant fel alelnökként, az őszi önkormányzati választáson pedig a Smer, a Republika és a Domov közös jelöltjeként pályázott a pozsonyi Ružinov városrész polgármesteri posztjára (végül 4,91%-ot kapott). A szlovák bulvársajtó pedig azért figyelt fel rá több ízben, mert 2007-ben a Playboy magazin címlapján szerepelt.

A videó közlése után megkerestük Jányovát, hogy a Dél-Szlovákiát és a magyar kisebbséget érintő kérdéseket tegyünk fel neki. Egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogyan képzeli el a Smer a déli országrészben való kampányolást, s hogy azon belül miként kívánja megszólítani a magyar választókat. Jányová szerint nem fogják felosztani a kampányt a különböző régiók szerint. „Mivel Komáromból származom, számomra természetes, hogy a magyar kisebbséget érintő témák iránt is érdeklődöm” – mondta lapunknak, majd többek között azt is hozzátette, a magyarok képezik a legnagyobb szlovákiai kisebbséget, s a pártnak fontos, hogy ezek a polgárok azt érezzék, valaki kiáll értük is. „Látjuk, a magyar pártok kölcsönösen szétforgácsolják egymást, s igyekezni fogunk a polgárok igényeit képviselni a politikában” – hangsúlyozta.

Megkérdeztük, hogy 2020 után az oktatásügyön kívül szerinte még milyen téren hanyagolták el a kormányok a déli régiókat – s hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fico-kormányok idején nem voltak hasonló gondok? Jányová ezzel kapcsolatban a Fico-éra eredményeit sorolta fel, például a Smer és a Híd közös kormányzása idején megépült R7-es első szakaszát, amelynek folytatását aztán leállította a következő kabinet. Egyúttal szerinte a Smer javára lehet írni a csallóközi vízkészlet állami védelmét is, amit a jobboldali kormányok „külföldi kezekbe” akartak átadni. Ugyancsak pozitívumként említette a Smer által bevezetett kihelyezett kormányüléseket is. Kíváncsiak voltunk arra, e téren terveznek-e olyan „kulcsprojektet” (például a komáromi elkerülő utat vagy a szoroskői alagutat), amely megmutatná, hogy komolyan gondolják a közlekedésfejlesztést délen is, ugyanis ezzel kapcsolatban sok magyar köztudottan szkeptikus. Jányová egyebek mellett a D4-es és az R7-es meglevő szakaszait hozta fel meglevő jó példaként, a jövővel kapcsolatban pedig aláhúzta, a Smer stratégiai terve és érdeke, hogy az ország észak–déli irányban is össze legyen kötve.

Ha szlovák–magyar viszonyról és a Smer szerepéről beszélünk, akkor nem lehet nem megemlíteni a kettős állampolgárság tiltását sem, amely épp az első Fico-kormányhoz fűződik. A 13 éve fennálló állapot eltörlését egészen biztosan üdvözölné a magyar kisebbség többsége – ám van-e annak realitása, hogy ez megtörténjen? Erre nem kaptunk közvetlen választ. „A szlovák–magyar kapcsolatok sosem voltak olyan jó szinten, mint azon kormányok esetében, amelyeknek a Smer is a része volt. És biztosan fontosabbak a szlovákiai magyarokat nyomasztó kérdések. A kettős állampolgárság téma volt a szlovák parlamentben, amit Matovič kormánya három évig nem tudott megváltoztatni, noha az OĽaNO soraiban a magyar kisebbségnek is volt képviselője. A Smernek továbbra is érdeke elmélyíteni a magyarokkal való kapcsolatokat” – válaszolt Jányová.

A videó alapján joggal gondolhatunk arra, hogy a Smer problémának tartja a magyar kormány által folyósított támogatást. Jana Jányovának felvetettük, hogy eközben az Orbán-kormány számít a Smer egyik legnagyobb külföldi támogatójának. Van-e ebben a helyzetben ellentmondás, vagy úgy kívánják erősíteni a szlovák állam szerepét, hogy közben nem károsítják a Fidesszel való kapcsolataikat sem? „Egyáltalán nem ellenzem, hogy a magyar kormány szlovák területen segítsen ezeknek a polgároknak, amennyiben ez beletartozik a portfóliójukba. Ezzel mégiscsak a szlovákiai állampolgárokat, kulturális szervezeteket, iskolákat, sportklubokat segítik. Arra azonban a szlovák politikusoknak is ügyelniük kell, hogy figyelmük, támogatásaik és pénzforrásaik Dél-Szlovákiába is eljussanak. A szlovák kormánynak minimálisan olyan mértékben kell segítenie ezt az országrészt, mint Magyarországnak” – mondta a politikus.

Végül rákérdeztünk a politikus korábbi pártjára is, mivel – noha az nyilván teljesen más szervezet, mint az egykori Ján Slota-féle SNS – Pavol Slota vezetékneve és a szovák nemzeti konzervativizmus sok magyarban kelthet gyanakvást. „Ha jól emlékszem, a szlovák–magyar kapcsolatok éppen a Smer–SNS–Híd kormány idején erősödtek meg, s megszűnt nálunk a magyarkártyával való játszadozás. Ugyancsak meg kell különböztetni a két személyt, Ján és Pavol Slotát. Mindegyikük másfajta irányultságú volt, az ifjabb Slota sosem terhelte a szlovák–magyar viszonyt. A pártban nem a gyűlöletre alapoztuk a nemzetépítést. Ez a kérdés teljességgel megoldódott, Szlovákiában sok ember ápol baráti viszonyt a magyar nemzetiségű polgárokkal. Működik a két ország közti vállalkozói közeg, tehát úgy gondolom, ebben semmilyen probléma nincs Szlovákiában. S hiszem, hogy ez így lesz továbbra is” – válaszolta Jányová.