A sértett igazgató bosszúja?

„A körzeti hivatal környezetvédelmi osztályának vezetője július 9-én kiadta a próbaüzemeltetésre vonatkozó engedélyt, és rendelkezünk valamennyi szükséges okmánnyal” – tette hozzá Nagy Gabriella.

Három község, Tany, Nemesócsa és Ekel még 2001-ben döntött arról, hogy rá kíván kapcsolódni a bősi távvezetékre, mivel a nemesócsai kút, ahonnan a mai napig kapják az ivóvizet, a víz magas vas- és mangántartalma miatt nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. A 11,5 millió koronás beruházás nagyobb részét a környezetvédelmi minisztériumtól kapott 8 milliós támogatásból fedezték, a fennmaradó részt pedig – egyenlő arányban elosztva – saját forrásból. A tervek kidolgozásakor, 2001-ben az érintett községekben még a Nyugat-szlovákiai Víz- és Csatornaművek Rt. (ZVAK) üzemeltette a vezetékeket, ám mivel a komáromi KOMVaK társaság kedvezőbb feltételeket kínált számukra, 2002-ben új üzemeltetőt választottak.

Nagy Gabriella elmondása szerint akkor kezdődtek a problémák. A ZVAK komáromi kirendeltségének vezetője, Jarábek József folyamatosan akadályokat gördített a községek elé, sőt a 2003-as helyhatósági választásokat követően, amikor is mindhárom érintett községben új személy került a polgármesteri tisztségbe, arra szerette volna őket rávenni, hogy ismét a ZVAK-kal kössenek üzemeltetési szerződést. „Erre egyikünk sem volt hajlandó, hiszen míg a KOMVaK 14,69 koronáért adja mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozóknak a víz köbméterét, addig a ZVAK 19 koronáért, sőt, a vállalkozóknak 32 koronáért. Ezek az árak hozzáadottérték-adó nélkül értendők. Mi több, a KOMVaK még bérleti díjat is fizet a községeknek a vízvezeték-hálózatért, tehát a község és a polgárok számára is kedvezőbb feltételeket kínált” – mondta Nagy Gabriella. Mivel a három község új üzemeltetőt választott, a kivitelezési terveket is ki kellett egészíteni egy új gépházzal; a bősi távvezetékre kapcsolódó lakszakállasi gépházat ugyanis – amely mellett az új gépház felépült – a ZVAK kezeli. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Tany, Nemesócsa és Ekel Bogyán keresztül kapcsolódik a bősi távvezetékre, Bogya vízvezetékét viszont a ZVAK üzemelteti. A Bogya és Lakszakállas közti vezetéket pedig megint csak a KOMVaK.

„Miután pénteken megkaptuk az engedélyt a próbaüzemelésre, azonnal kértük a vízügyi társaság pozsonyi vezérigazgatóját, hogy a társaság dolgozói hétfőn helyezzék üzembe a lakszakállasi gépházban a tolózárat. Ez a tolózár biztosítja ugyanis, hogy az érintett községek az előírások alapján kiszámított vízmennyiséget kapják a távvezetékről – magyarázta a polgármester asszony. Hétfőn azonban hiába vártuk a vízügyi társaság embereit. Pozsonyi központjukban ezt azzal magyarázták, hogy tudomásuk szerint a KOMVaK-nak nincs olyan megbízatása a községektől, amely az újonnan épült vezetékrész üzemeltetésére jogosítaná a társaságot. Ez természetesen nem igaz. Mikor bemutattuk ezt a megbízatást, ígéretet kaptunk, hogy kedden 8 órára kijönnek a vízügyi társaság emberei, és elvégzik a szükséges munkát. Azonban megint csak hiába vártunk. Mivel Jarábek úr nem volt hajlandó szóba állni velünk, ismét a pozsonyi igazgatósághoz fordulunk. Néhány óra múlva Vladimír Augustíni igazgatóhelyettes személyesen lejött tárgyalni velünk, és tudomásom szerint találkozott Jarábekkel is. Ennek eredményeként szóbeli ígéretet kaptunk Augustíni úrtól, hogy július 14-én (azaz ma – a szerk. megj.) délelőtt tíz órakor végre megkezdhetjük a próbaüzemelést. Határozott kérésünk ellenére azonban nem adta ezt írásban.”

Nagy Gabriella szerint a vízügyi társaság komáromi vezetőjének nincs semmi jogi alapja arra, hogy hátráltassa Tany, Nemesócsa és Ekel rákapcsolódását a távvezetékre. Gyerekesen durcás magatartásának véleménye szerint az az oka, hogy ilyen módon szeretné rákényszeríteni a községeket a társasággal való újbóli együttműködésre.