A régi Galánta képeslapokon

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Pekarovič György, a város krónikása több mint harminc éve gyűjti a Galántáról kiadott képeslapokat. „Galántai képeslapokra börzéken, aukciókon sikerült rábukkannom, előfordult, hogy budapesti árverésen ültem egész nap a képeslapok miatt. Az a legborzasztóbb, ha az orrom előtt visznek el egy-egy gyönyörű darabot. Az utóbbi időben már az interneten is található néhány ritka példány. Nem tudni pontosan, hány képeslap jelent meg a városról, az igazán értékesek azok, amelyek nem a kastélyt vagy a templomot ábrázolják, hanem utcarészleteket, amelyek többet elárulnak a városról. Itt, a városban nincsenek galántai képeslapok, innen máshova küldözgették. Nehéz bővíteni a gyűjteményemet, nemigen találok olyan képeslapot, amely nincs meg” – mondta Pekarovič György. A tárlaton 233 darab látható, köztük a városról legrégebben, 1896-ban és az ezt követő években kiadott képeslapok is. Hasonlóan más városokhoz, a galántai képeslapokon is az attraktív, gyönyörű épületek jelentek meg, Galánta esetében ezt a vasútállomás épülete, a bíróság, a neogótikus kastély jelentette. Utóbbi a tárlaton egy külön helyiségben tekinthető meg. Megfigyelhető, hogy egy-egy fényképet többször is felhasználtak, egyes lapokon ugyanaz a felvétel színesben vagy téliesített verzióban jelenik meg. A gyűjtemény között akad olyan is, amelyet New Yorkba küldtek Galántáról, ez került a legmesszebbről vissza a gyűjtőhöz.

Vannak régi gyűjteményekből származók is a tárlaton. Minden polgári család albumban gyűjtötte a képeslapokat. Értesítették egymást az ismerősök, hogy küldjenek lapokat további ismerőseiknek. Aztán köszönetként a címzett is küldött vissza a saját városából. Sok-sok képeslapnak köszönhetően végigkísérhető akár egy család története. 1850-ben csatlakoztatták Galántát a vasúthálózathoz. Vasúti csomópontként itt megálltak a vonatok, a várakozó utasok sok lapot megírtak innen. „Csehország felől ment egy katona, itt megvette a lapot, megírta, és a vonat közben elindult, végül Nagyszebenben adta fel, Dél-Morvaországba küldte. A képeslap végül visszakerült ide” – meséli Pekarovič György.

Az első képeslapok hátulján csak a címet tüntették fel, az elején a kép mellett volt hely a szövegnek. Áttörés csak a tizenkilencedik században volt a képeslapkiadásban, ekkorra jelentősen megváltozott a készítése, mivel a fényképezés, a nyomtatás, a sokszorosítás egyszerűbb volt, ekkor kezdtek nagyobb számban képeslapokat is kiadni. „A tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején divat lett a képeslapgyűjtés is. A történelmi Magyarország területén található mintegy 2500 város mindegyikének volt már képeslapja” – mondta a gyűjtő. Az északi szárny keddtől péntekig, 10 és 17 óra között, szombatonként 13.30-tól 17.30-ig tart nyitva. A kiállítás január végéig látogatható. (bé)