A könyvek bűvöletében

Oros László már fiatalon elkezdte a könyvek gyűjtését, leginkább a történelmi témájú kötetek érdekelték. 

Egy ötlettel kezdődött

1977 nyarán Dobos László és Fónod Zoltán járt nála és tekintette meg az akkor nagyjából 300 kötetből álló gyűjteményét. „Dobos László afelől érdeklődött, van-e a könyvtárban felvidéki magyar író műve. Magam is kicsit megdöbbentem, hogy nincs, ez indította el bennem azt az igyekezetet, hogy minél több szlovákiai magyar szerző művét összegyűjtsem. Akkoriban Prága mellett szolgáltam hivatásos katonaként, és kezdtem levelezésbe az itteni magyar írókkal, közéleti személyekkel. Így kezdtem összegyűjteni a könyveket, kéziratokat, dedikált köteteket. Idővel összejött egy bizonyos állomány, amelyről úgy gondoltam, érdemes tovább gyűjteni, gyarapítani. Turczel Lajos biztatására felkerestem az innen elszármazott magyar írókat is, akik a két világháború között jelentős műveket írtak. Az elmúlt 45 év alatt közel 9 ezerre nőtt a könyvek, kéziratok, dokumentumok száma, a kötetek nagy része dedikált és az egykori Csehszlovákiában, majd Szlovákiában adták ki 1918-tól mostanáig. Vannak régebbiek, az 1700-as évekből származók is, amelyek Pozsonyban, Kassán, Komáromban jelentek meg” – tudtuk meg Oros Lászlótól, akinek magángyűjteménye, a Bibliotheca Pro Patria mostanra a legnagyobb és legrégebbi a szlovákiai magyar magánkönyvtárak között. 

Nem kölcsönözhetők

A könyvtár darabjai nem kölcsönözhetők, csak helyben lehet használni, olvasni azokat, vagy másolatot készíteni róluk. Oros László elmondta, régebben egyebek mellett a nyitrai egyetem diákjai végeztek kutatómunkát a könyvtárban a szakdolgozatukhoz. „Amire büszke vagyok, hogy Sztyahula László kéméndi plébános is itt gyűjtött anyagot az egyik könyvének megírásához. Lanz Ronald, a Pannónia Polgári Társulás elnöke javaslatára minden márciusban, a könyvhónap idején a környékbeli iskolások látogatják a könyvtárat, de magánszemélyek is megnézik a gyűjteményt. Kutatási céllal már kevesebben jönnek, hiszen az interneten szinte mindent meg lehet találni” – fejtette ki.

Felbecsülhetetlen érték

A könyvek egy részét Oros László ajándékba kapta, de a legtöbbjét maga vásárolta meg. „Komolyabb, értékesebb könyvekhez a budapesti antikváriumon keresztül jutottam hozzá, de a pozsonyi és a zsolnai antikváriumokban is rengeteg könyvet találtam, Zsolnán még az 1980-as években voltak magyar könyvek. A mai napig él az egyezség például a budapesti Múzeum körúti antikváriummal, hogy ha találnak olyan művet, amely számomra érdekes lehet, akkor félreteszik. Nem tudom pénzben kifejezni, mennyit költöttem az elmúlt évtizedekben könyvekre, a dedikált példányok nem olcsók. Minden könyvről listát írok, hogy hol, hogyan szereztem be, mennyiért vettem, de közben a pénz értéke is változott, a koronáról áttértünk az euróra, így nem lehet meghatározni, de mindenképpen óriási eszmei értéke van a gyűjteménynek” – hangsúlyozta a gyűjtő. A magángyűjtemény iránt a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, a debreceni Déri Múzeum, a somorjai Bibliotheca Hungarica is érdeklődik, de Oros László azt szeretné, ha Felsőszeliben maradna. „A családomban nincs olyan, aki folytatná ezt a munkát utánam, de szeretném, ha helyben maradna a könyvállomány. Hogy a jelenlegi épületben, vagy máshol, az már részletkérdés, de mindenképpen Felsőszeliben. Nem szeretném bárkire rábízni, hiszen amellett, hogy értékes gyűjtemény, a dedikált példányok, valamint a levelek, iratok teszik még értékesebbé” – tette hozzá. 

Értékes darabok

A magánkönyvtárban külön helyet kaptak a csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar szerzők művei, folyóiratok bekötött példányai, például a Hét összes része a kezdetektől a megszűnésig, az Irodalmi Szemle, az Opus, az Előretolt Helyőrség, helyi újságok több évfolyama, de megtalálhatóak képzőművészeti kiállítások katalógusai, évkönyvek, meghívók, plakátok, például a Komáromi Jókai, vagy a kassai Thália Színházból, a Csehszlovákiából, illetve Szlovákiából elvándorolt magyar írók művei, helytörténeti írások, néprajzi kiadványok, naptárak. Mindezek az Oros László házának udvarán található épületben vannak, az értékesebb, 1600-1700-as évekből származó könyveket, iratokat a dolgozószobájában tárolja. A teljesség igénye nélkül a pozsonyi Jankovics Marcell, Mécs László, Mács József, Dobos László, Duray Miklós, Csáky Pál, Morvay Gyula, Balogh Edgár, Győry Dezső, Komlós Aladár művei találhatók meg a felsőszeli bibliotékában, valamint kortárs szerzők kötetei. Egy külön részben cseh és szlovák szerzők kötetit tartja, amelyeket a katonaságnál töltött évei alatt vásárolt, de van a könyvtárban néhány külföldi szerző magyarra fordított könyve, valamint jórészt feledésbe merült kárpátaljai magyar írók számos kötete, amelyek mára már hozzáférhetetlenek. A legértékesebb Wesselényi Ferenc gróf levele 1664-ből, amely Stubnyafürdőn íródott. A keltezést latinul, de magát a levelet magyarul írta és a pozsonyi vármegye elöljáróságnak küldte. A falon lévő festmények felvidéki szerzők művei, a könyvtár termeiben lévő bútorok, használati tárgyak is mind helyi kötődésűek. Oros László elmondta, a gyerekeket leginkább a bronzkorból származó női és férfi koponya, a Rákóczi szabadságharc idejéből való pisztoly és a 18-19. századi kardok érdeklik.

Saját kiadások

Oros László 11 saját kötetet is kiadott. Ebben a Pannónia Polgári Társulás elnöke, Lanz Roland segítette. Az ő szervezésében júliusban tartanak ünnepséget abból az alkalomból, hogy 45 évvel ezelőtt látogatott el a felsőszeli magánkönyvtárba Dobos László. „A társulás támogatásával és kiadásában szeretnénk megjelentetni egy kötetet a könyvtár történetéről, amelyben bemutatok 45 jelentős látogatót. Június 22-én a helyi születésű Pónya Józsefet látjuk vendégül 90. születésnapja alkalmából, aki a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója volt hosszú ideig. Az ő tiszteletére az év elején adtunk ki emlékkönyvet” – mondta el Oros László. A nyugdíjas éveit aktívan töltő helytörténész publikál a Kassai Figyelőben, a Széljárásban, a Magyar Múzsában és a következő könyvén dolgozik, amelyben olyan felsőszeli történeteket dolgoz fel, amelyek eddig még nem jelentek meg sehol.