„Követ dobni az állóvízbe, mert a legmélyebb hit is meginoghat, ha nem tápláljuk” – mondta a polgármester az ünnepség céljával kapcsolatban
120 éve épült fel a nádszegi Szent István király templom
Négynapos falumisszióval, programsorozattal ünnepelték meg Nádszegen, hogy 120 évvel ezelőtt felépült a Szent István király templom. A rendezvény fő célja az volt, hogy megerősítsék a hitéletet.
A csütörtöktől vasárnapig tartó falumisszión számos programmal ünnepelték meg Nádszegen a Szent István király templom felépítésének 120. évfordulóját. A helyi plébánia, a község és a helyi egyházi közösség támogatásával foglalkozó Szent István Polgári Társulás közös szervezésében tartott miséken, koncerteken, szentségimádáson, közös imádságokon vehettek részt az érdeklődők, de volt lelki beszélgetés, könyvbemutató és szakmai előadás is. A programsorozat szentmisével indult missziós verbita atyák részvételével és szentségimádással. Bemutatták a Mert a buzgóság emésztett házadért… című könyvet. A kiadvány alcíme: 120 éves a nádszegi Szent István király templom, amely azonban nemcsak az épület 120 évét foglalja össze, hanem az első, a második templom történetét, a jelenlegi építésének történetét és felújítását, de a plébánosokról, az itt található ereklyékről is olvashatunk a fényképekkel, rajzokkal, dokumentumokkal gazdagon illusztrált könyvben.
„A kötet több, mint a templomról szóló könyv, hiszen, ha a templomot nem töltjük meg élettel, akkor csak egy épület. Ezért arról is szól, hogy mi zajlott a falai között az elmúlt 120 évben, tehát amolyan egyháztörténeti kitekintő. Az első eredetileg egy lutheránus templom volt a településünkön, a leírások alapján 1644 körül fából épült és Szent György tiszteletére volt felszentelve. A másodiknak az alapjait 1717-ben tették le, egy évvel később adták át, a Legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére szentelték fel, de sajnos az árvíz tönkretette”
– sorolta Kacz Éva, Nádszeg polgármestere. A jelenlegi templomról elmondta, 1903 áprilisában kezdték építeni, de nyáron jött egy hatalmas árvíz, ami elvitte a termést, a helyiek megélhetését, pénzét, vagyona nagy részét. Házakat kellett újraépíteni, a félig felépített templomra pedig hitelt vettek fel, hogy befejezhessék. 1904. szeptember 20-án szentelték fel a Szent István király templomot. Ezért is választották ezt a hétvégét a megünneplésére. Pénteken a verbita missziósok foglalkoztak a gyerekekkel, a helyi cserkészek vezetésével kincsvadászaton vehettek részt és megnézhették a harangot.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a papok személyét, a vallást, a hitet rendkívül közvetlenül tapasztalhatták meg a gyerekek. A pénteki nap azért is volt jelentős, mert mindhárom lelkiatya részt vett a misén, akiket Nádszeg adott a világnak, ami ritka pillanat. Szombaton az idősekre koncentráltunk, a verbita atyák a helyi szociális otthonokban apostolkodtak, lehetőséget nyújtottak a gyónásra is, nemcsak az időseknek, hanem bárkinek, illetve lelki beszélgetéseket tartottak. Vasárnap a helyi fúvósok és a Zsálya énekkar tette ünnepibbé a záró szentmisét”
– tudtuk meg Kacz Évától. Az egyik pénteki program Novák Ágota restaurátor és Dénes Éva művészettörténész előadása volt, akik a restaurálás műhelytitkait mutatták be az érdeklődőknek a két felújított zászlón, amelyeket a nádszegi templomban használnak. Az egyik az oltárképtakaró, rajta a Krisztus a kereszten című festménnyel, a másik a nádszegi zeneegyesület zászlója a 20. század elejéről Szent Cecíliával, a hátoldalán Szent István könyörgése Szűz Máriához. A szakemberek részletesen bemutatták a két zászló felújításának lépéseit, kiegészítve érdekes művészettörténeti ismeretekkel. Az előadás utáni szentmisén a vendég papok mellett a Forrás Énekkar is közreműködött.
A rendezvénysorozat célja Kacz Éva szerint leginkább az volt, hogy a missziósokkal, a hazalátogató papokkal közösen Elek László atya megmozgassa a helyieket, kicsit felélénkítse és megerősítse a hitéletet. A polgármester hangsúlyozta, a templom a hívőknek és a nem hívőknek is fontos. Nádszegre érve mindkét irányból az első, amit látni lehet a templom tornya a jellegzetes modori cserepekkel, ami az 1903-as árvíz után szinte kiváltságos dolognak számított. Mint fogalmazott, a nem hívőknek egy szép történelmi építmény, amit meg lehet csodálni, a hívőknek Isten háza, ahol csodálatos lelki feltöltődést, megnyugvást, elcsendesedést, pihenést kaphatnak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.