Avagy: A pihe-puha karácsony ünnepe. Amikor a kis Jézus megszületett, nem meleg szobában, hanem szúrós szalmán, jászolban feküdt, és az állatok melengették. Mennyivel szebb lehet a mi karácsonyunk, ha arra gondolunk, az ünnepeket pihe-puha párnák közt, simogató öltözékben tölthetjük a meleg szobában.
A hölgy, aki nem bundát, hanem birkát kért karácsonyra
Már a tapintása is más annak a ruházatnak, amely százszázalékos gyapjúból készült, arról már nem is beszélve, hogy mennyivel egészségesebb, mint a műszálból készült anyag. „A szintetikusan előállított anyagot gyártásuk során kémiai kezelés alá vetik, így rengeteg vegyszert használnak az előállításnál, arról már nem is beszélve, hogy a műszál nem légáteresztő, a szálak felülete sima, így sokkal könnyebben megtapadnak rajta a kórokozók. Ellenben a gyapjú hipoallergén, hihetetlenül tartós és légáteresztő. Ha az ember izzad, a gyapjú szálain a baktériumok nem tudnak megtapadni, úgy, mint a műszálon, így nem lesz kellemetlen szaga a ruhának. Viselete tehát sokkal egészségesebb” – magyarázza Palík Klára, a zselízi Biocentrum társtulajdonosa, aki férjével együtt alapította az egészséges termékeket gyártó és forgalmazó cégét, amely mára már családi céggé nőtte ki magát, hisz lányuk Dóra és fiuk Gábor is itt dolgozik. A mezőgazdasági termelésüket - legyen szó gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztésről, valamint az állattenyésztésről is - teljesen „biora” állították át. Itt még az állatok is bio-takarmányt fogyasztanak, hogy a húsuk egészséges legyen.
Úgy hat évvel ezelőtt ötlött fel Palík Klárában, hogy a birkáik gyapját szívesen feldolgozná, és olyan tárgyakat, játékokat és ruhaneműt készítene belőle, hogy az viselője számára teljesen vegyszermentes és egészséges legyen. Ez még a bio-orientált családban is meghökkentést váltott ki, de ahogy a férjét, Lászlót, úgy Klárát sem olyan fából faragták, hogy egy hirtelen fellobbanás után feladja elképzelését. Valójában az történt, hogy egy régi álma valósult meg, amikor elkezdte feldolgozni a gyapjút, és keze alatt megszülettek a szebbnél szebb, pihe-puha termékek. „Az állatok szeretete még gyermekkoromra nyúlik vissza, hiszen faluról származom. Peszektergenyén a nagyszülőknek mindenféle kisállata volt, és ma is emlékszem azokra a puha meleg mellényekre, amelyek gyapjúból készültek. Mivel a férjemnek is vannak birkái, amelyeket minden évben nyírni kellett, úgy gondoltam, jó ötlet lenne feldolgozni a gyapjút. Sajnos azonban fogalmam sem volt, hogyan kezdjek hozzá. Aztán barátnőm egyszer említette, hogy Zólyomban van egy kurzus, ahol a mesterséget ki lehet tanulni, bejelentkeztem, és azóta is folyamatosan igyekszem képezni magam ezen a téren” - mondta Palík Klára.
Ennek a tanfolyamnak (is) köszönhető, hogy Klára keze alól olyan finom ruhaneműk, lakáskiegészítők kerültek ki, hogy ha megjelentek egy vásáron, szinte azonnal elfogyott minden árujuk. Jelenleg már bérmunkát is vállalnak, tehát a behozott gyapjút tisztítják, és feldolgozzák. Ezeket maga mossa. Elmondása szerint a gyapjú tisztításához nem kell vegyszert használni, mint a műszál előállításához.
Klára egyébként zootechnikusként végzett, magukat az állatokat is imádja, a gyapjú feldolgozásával pedig úgy érzi, végre célba ért, ezt egyértelműen neki találták ki. Ezért nem meglepő, hogy amikor elkezdett a gyapjúval foglalkozni, az egyik karácsonyon azt kérte férjétől, a Jézuska kártológépet /gyapjúfésűt/ hozzon neki. Majd a következő karácsonykor még meglepőbb kéréssel állt elő, semmi másra nem vágyott, mint Merino birkákra. Főtt is a férje feje, hol szerez karácsonyra ilyen fajtát, de végülis felkutatott egy tenyésztőt, és sikerült eleget tennie felesége kérésének. „Akkor mosolyogtunk is azon, hogy más nő bundát, én meg birkát kérek karácsonyra. A Merino fajtához azért ragaszkodtam, mert ennek a gyapjúja a legpuhább, és a legjobb a vele való munka. Törzskönyvezett fajtáról van szó, és valóban nem volt egyszerű beszerezni” – mondta.
A kézműves, gyapjúfeldolgozó műhelyben Zselízen tehát a gyapjúfeldolgozás számos lépését végigkövethetjük. A juhnyírástól a mosáson át a mosott gyapjú tépéséig, kártolásig /fésülés/, rokkán való fonásig, valamint a nemezelt tárgyak, játékok, ruházati cikkek, paplan és párnák készítéséig. A zselízi Barimanufaktúra műhely már-már kuriózumnak számít, hiszen a csaknem 100 éves matuzsálemnek számító kártoló géptől kezdve a modern aschford gyapjúfésűig, rokkáig sok minden megtalálható benne. A műhely gyakran megtelik a kíváncsi, alkotni vágyó emberekkel, akik itt elkészíthetik lakásuk, ruhatáruk legkülönlegesebb darabjait. Hiszen átélni az alkotás örömét és megvalósítani álmainkat csodálatos dolog.
És nehogy azt higgye bárki is, hogy ma már ideje múlt ez a mesterség, Klára elmondása szerint óriási az igény az ilyen természetes alapú munkák iránt. „Azzal a véleménnyel többször is találkoztam, hogy a gyapjúból készült ruházat kényes, körülményes a tisztítása. Az igaz, hogy nem lehet bedobni a mosógépbe, de tisztítása egyszerű, manapság már vannak kifejezetten gyapjúra való mosószerek. A mellett, hogy praktikusak, sokoldalúak, melegséget, jó hangulatot árasztanak, jókedvet és nyitottságot sugároznak. A vele való munka és a belőle készült tárgyak melegítik nemcsak a testet, de a lelket is ” – mondta a szakember.
És hogy mit kér idén karácsonyra a Palík Klára? „Wallisi fekete orrú juh gyapjúját. Ennek a gyapjúja erősebb, vastagabb szálú, de kevésbé faggyús, mint a merinóé, és elsősorban, játékok, takarók, lábbelik, díszpárnák készítésére alkalmas. Mindenképp szeretném az ezzel való munkát is kipróbálni” – teszi hozzá végezetül Palík Klára.
Czigler Mónika
Fotó: Archív
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.