<p>Bocsánatot kért Richard Williamson brit katolikus püspök mindazoktól, akiket megsértett a holokausztot tagadó kijelentéseivel.</p>
Williamson bocsánatot kér a holokausztot tagadó kijelentéseiért
Ezt az a levél tartalmazza, amelyet a püspök a Vatikánnak írt, s amelyet a Zenit katolikus ügynökség hozott nyilvánosságra csütörtökön Rómában.
Williamson a dokumentumban sajnálkozását fejezi ki azon "fájdalom" miatt, amelyet "mindenekelőtt az Egyháznak, ám emellett a III. Birodalom idején igazságtalanságot elszenvedő áldozatok rokonainak, illetve a túlélőknek" okozott. Saját korábbi kijelentéseit azzal magyarázta, hogy ő nem történész. "Isten előtt bocsánatot kérek mindazoktól, akik őszintén felháborodtak azon, amiket mondtam" - szögezte le a levélben.
Williamson nagy botrányt keltett a svéd televíziónak adott egyik interjújával, amelyben tagadta a gázkamrák létét a náci haláltáborokban, s igyekezett kicsinyíteni a holokauszt mértékét. Az eset súlyát növelte, hogy a nagy felháborodást kiváltó interjút éppen akkor tették közzé, amikor XVI. Benedek pápa visszavonta a Szent X. Pius Testvériség néhány püspökének, köztük Williamsonnak 1988-ban történt kiközösítését a római katolikus egyházból. A püspököket azért közösítették ki, mert nem ismerték el a II. Vatikáni Zsinat valamennyi határozatát.
Williamsont a Szent X. Pius Testvériség és a Vatikán is felszólította, hogy vonja vissza holokauszttagadó kijelentéseit. A püspök a hónap elejéig egy papnevelő intézetet vezetett Buenos Aires közelében, de az argentin hatóságok a botrány nyomán távozásra szólították fel, azzal a fenyegetéssel, hogy ha önként nem hagyja el az országot, akkor kitoloncolják. Végül a püspök e hét szerdáján visszatért hazájába, Nagy-Britanniába: itt nem büntethető a holokauszt tagadása.
Csütörtökön megszólalt a Pius testvériség vezetője is, elutasítva a Vatikán követelését. A svájci Le Courrier című lapnak adott nyilatkozatában Benrhard Fellay püspök leszögezte: a Szentszék felszólítása, hogy a tradicionalista közösség ismerje el a II. Vatikáni Zsinat összes határozatát, "nem megfelelő alap a vitára". Inkább az volna helyénvaló - így Fellay -, ha a Vatikán megkérdőjelezné a zsinat döntéseit, amelyeknek hatására "kiürültek a papi szemináriumok meg a templomok", és hanyatlásnak indult az egyház.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.