Csúcsformában kezdett a legújabb Mars-szonda, hatalmas mennyiségű vízjégre utaló jeleket mutatva ki a vörös bolygó déli sarkvidékének talajában.
Vízkészletek a Marson
Úgy tűnik, megvan végre a tudósok által régóta feltételezett, sőt az utóbbi időszakban már tényként kezelt egykori hatalmas marsi vízkészlet jelentős része, pontosan ott, ahol várták: a bolygó sarkvidéki törmeléktakarójának, az ún. regolitnak a felső rétegében. A legújabb Mars-szonda, a 2001 Mars Odyssey három műszerrel és két, egymástól független módon is kimutatta a vízjégre utaló jeleket.
Régóta feltételezik, hogy a napjainkban száraz, sivatagos Mars felszínén egykor hatalmas mennyiségű folyékony víz volt jelen. Az egykori vízkészlet jelentős mennyisége a világűrbe szökhetett ugyan, ám a „maradék“ egy része ott van a sarki pólussapkákban. A feltételezések szerint azonban ennél is több víznek kell lennie a Mars regolitjában, vízjég formájában. A 2001 Mars Odyssey első tudományos eredményei ezt fényesen igazolták.
A szonda gammasugár-spektrométerének (Gamma-Ray Spectrometer) három műszere is olyan adatokat rögzített, amelyek óriási mennyiségű vízjégre utalnak a déli félteke 60 szélességi köre és a déli pólus között, a regolit legfelső, néhány méteres szintjében. A műszerek tulajdonképpen nagy mennyiségű hidrogén jelenlétét mutatták ki, ami minden valószínűség szerint vízmolekulákba van beépülve. A hidrogén detektálásának két módja is pozitív eredményt hozott. Az egyik azon alapul, hogy a Mars talajából a kozmikus sugárzás hatására kilépő gyors neutronokat a hidrogénatomok elnyelhetik, aminek következtében igen jellegzetes gammasugárzást bocsátanak ki. A másik mérési módszert az a jelenségen teszi lehetővé, hogy a gyors és a közepes energiájú neutronok egy része a hidrogénatomokkal összeütközve lelassul, s ún. lassú (termikus) neutronná alakul.
A szonda műszerei az említett területen a hidrogénre jellemző gammasugárzás jelentős intenzitásnövekedését mérték, ugyanakkor jelentős visszaesést tapasztaltak a gyors és közepes energiájú neutronok mennyiségében. Mindkét adatsor nagy mennyiségű hidrogénre, így minden bizonnyal nagy mennyiségű vízre (pontosabban vízjégre) utal a vörös bolygó talajában.
A vízjég mennyiségét egyelőre nem lehet pontosan megbecsülni, ez a következő hónapok feladata lesz. Egy biztos: ha az észlelt hidrogénmennyiség valóban vízmolekulákban van, akkor igen sok víz van ott – a Mars pedig egykor valóban meleg és nedves bolygó lehetett, amelyen talán virágzott az egysejtű élet.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.