Virágzó emberrablási piac: mindenki féljen?

Tüntetést szerveznek holnapra Mexikóvárosban a helyi lakosok és a Mexikóban élő külföldiek, mert szerintük az országban futótűzként terjedő emberrablásokat a mexikói kormány és a helyi hatóságok már nem tudják megfékezni. A résztvevők – akik eddig távol tartották magukat a hasonló megmozdulásoktól – úgy hiszik, hogy a helyzeten az emberrablásokat a szőnyeg alá seprő hatóságok helyett már csak a potenciális áldozatok összefogása segíthet. A helyzet valóban kétségbeejtő: tavaly 3000 embert raboltak el váltságdíjért Mexikóban – állítja az ilyen bűncselekményekre specializálódott New York-i tanácsadó, a Kroll Worldwide.

A mexikói kormány szerint viszont csökken az emberrablások száma: a központi adatok szerint a 2001-ben regisztrált 568 eset után tavaly már csak 531 hasonló bűncselekményt jelentettek az országban. De a mexikóiak többsége nem is meri bejelenteni az emberrablásokat, mert a rendőrök egy része korrupt és részt is vesz a váltságdíj-ügyletekben – emeli ki az Economist. Néhány esetben már a központi adatok is riasztóak. Mexikóvárosban például 141 esetet jelentettek 2000-ben, de ez a szám tavaly 181-re emelkedett. Csak az utóbbi három hónapban pedig 33 üzletembert raboltak el a belvárosban. Az emberrablások száma világszerte emelkedik, évente hozzávetőleg 15 ezer embert rabolnak el váltságdíjat remélve – állítja honlapján az amerikai Asset Security Management (ASM) biztosítótársaság. A leginkább kockázatos területek a latin-amerikai országok, élükön Kolumbiával, ahol tavaly nagyjából 4000 személyt raboltak el. Mexikó a második helyen van a listán, de Brazílián, Venezuelán, a Fülöp-szigeteken és Dél-Afrikán kívül a volt Szovjetunió országai is megtalálhatóak a rangsorban.

A közelmúltig az emberrablók célpontjai kifejezetten tehetős személyek voltak, akiket már-már katonai műveletekhez hasonlító akciókban fogtak el. Ma már azonban a középosztály tagjai is félhetnek. Az emberrablók – miután a „tömegpiacon” terjeszkednek – kisebb váltságdíjakért dolgoznak, esetenként így akár százezer dollárért is megérheti egy-egy akció. Ráadásul az emberrablók egyre agresszívabbak: míg korábban ritka volt a női foglyok megerőszakolása, ma már ez szinte mindennapos, akárcsak a verés. Egyre többször küldik el az elrablottak családtagjainak az illető levágott fülét vagy más testrészét is. A biztonsági tanácsadók szerint az erőszak a szegény sorból származó emberrablók és a magasabb társadalmi osztályba tartozó foglyaik közötti „osztályharc” jeleként is felfogható.

A Control Risks Group (CRG) tanácsadócég szerint a Kolumbiába utazóknak – kiváltképp ha Bogotán, a fővároson kívülre indulnak – mindenképp szükségük lehet biztonsági kíséretre, főleg a reptérről és a reptérre vezető útjuk során. Az emberrablók – akik a legtöbb esetben a marxista-leninista ideológiát valló Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) gerillái – a hegyekben tartják fogva saját áldozataikat, de más, tőlük független bűnözői csoportoktól is vásárolnak foglyokat.

A drogellenes Plan Colombia elnevezésű akcióterv 2001-es meghirdetése óta az emberrablás még nagyobb méreteket öltött Kolumbiában, mert a gerillacsoportok a kieső drogbevételeket ebből a forrásból pótolták. A helyi rendőrség és katonaság Gaulas névre hallgató speciális egységeinek kapacitása erősen korlátozott, és a legtöbb esetben szívesen dolgoznak együtt külföldi szakértőkkel és tanácsadókkal az emberrablási esetkeben – teszi hozzá a CRG. Egy tavaly szeptemberi törvényjavaslat szerint egyébként az eddig humanitárius okokból engedélyezett váltságdíjfizetést a tervezett új jogszabály életbe lépése után hivatalosan már nem engedélyeznék Kolumbiában. A törvény a várakozások szerint azonban csak ez év vége felé léphet életbe leghamarabb.

A gazdag célszemélyek egyre szigorúbb biztonsági intézkedésekkel védik lakó- és munkahelyüket, illetve az emberrablókkal történő egyezkedésbe szinte minden esetben tapasztalt szakértőket, tanácsadókat vonnak be a családtagok, vagy a munkáltató. Az emberrablás ennek ellenére még mindig kifizetődő: az ASM szerint néhány területen a követelt váltságdíj értéke a 20 millió dollárt is elérheti, bár az utóbbi években a váltságdíjak átlagértéke csökkenőben van. Az esetek 70 százalékában kifizetik a követelt váltságdíjat, a fogoly ki is szabadul, és épen és egészségesen visszatérhet családjához – írja az ASM. Minden tizedik fogoly a váltságdíj kifizetése nélkül is kiszabadul, vagy kiszabadítják, de a biztosító szerint az elrabolt személyek mintegy 10 százaléka nem éli túl a fogságot.

Ez utóbbi lehetőség sok multicéget és magánszemélyt is arra ösztönöz, hogy biztosítást kössön emberrablás esetére. A legnagyobb ilyen típusú szolgáltatást nyújtó cégek között van a brit Lloyd’s és a Hiscox, amelyek a külföldi kiküldetés és az esetleges emberrablás szinte minden mozzanatára kínálnak biztosítást. Ezek a cégek foglalkoztatják a legnagyobb tanácsadói társaságokat is, mint például a CRG vagy a Kroll. „Az utóbbi tíz évben csak három olyan esetünk volt, amikor egymillió dollárnál nagyobb váltságdíjat fizettünk ki, de nagyon kevés olyan ügyfelünk van, amely ötmillió dollárnál többet költ biztosításra” – mondta Peter Dobbs, az ASM szakértője a USA Today amerikai napilapnak adott interjújában. Míg korábban jól megtervezték az emberrablásokat, Dobbs tapasztalatai szerint az utóbbi időben inkább spontán dől el, hogy kit rabolnak el. „Gyakran egyértelmű, hogy az emberrablóknak fogalmuk sincs, pontosan kit is raboltak el” – mondta a tanácsadó. (HVG nyomán)