Az állatvédők szerint a farkas nem veszélyes állat, inkább félénk, de éber, kerüli az embert, élelmet pedig az erdőben keres. Csak abban az esetben közelíti meg az alpesi tanyákat, az akolt, ha azok rosszul védettek, ha nincs pásztor vagy kutya a láthatáron.
Véget kell vetni a farkasromantikának?
Ismerik azt a reklámfilmet, amikor egy farkas az erdőből befut a tanyára, és hirtelen a birkáit védő gazda puskacsövével találja szembe magát? Farkasszemet néznek egymással, a vadállat vicsorít, a gazda hosszasan céloz… Meggondolja magát, csak a levegőbe lő, hogy megijessze a farkast. Az ordas elinal, a gazda pedig megissza megérdemelt – reklámozott – sörét.
Nem mindig végződik azonban ilyen jól a farkas, gazda, juh találkozása. Nálunk, Szlovákiában sem, az ausztriai Tirolban duplán nem, Csehországban, Franciaországban sem, és nyilván Svájcban sem, ahol szeptember végén referendumon szavaztak a farkasok könnyebb kilövését lehetővé tevő új vadászati törvényről. A farkasvadászat szigorú szabályainak enyhítését – amire szükség lenne ahhoz, hogy kordában tartsák a ragadozópopulációt – viszont a svájciak 51,9 százalékos többséggel elutasították. „A belső alpesi kantonokban, ahol a farkashordák különösen zavarják a parasztokat, átment volna a kezdeményezés (Graubündenben vagy Vaudban is majdnem 70 százalékkal), de a városiasabb kantonok leszavazták őket” – tudósított az MTI munkatársa. Vagyis a helyzetet valószínűleg kicsit romantizáló, biztonságban levő városiak leszavazták a vadak környezetében élő vidékieket. Pedig egyre gyakrabban fordul elő, hogy haszonállatokat szaggatnak szét a farkasok, a gazdákban pedig egyre gyűlik a düh.
Pár nappal ezelőtt egy ilyen eset korbácsolta fel a kedélyeket Donovaly térségében. Mintegy 300 juh legelt a hegyvidéki település lankáin, de egy éjszaka az egész nyáj eltűnt. Reggel vagy 5 km-rel távolabb talált rá az állatokra a gazda, ám mintegy 70 juhnak nyoma veszett. Pár példányt széttépve találtak, végül – mint, ahogy az STV híradója beszámolt róla – Čremošné környékén rábukkantak az elveszett állatokra, amelyek mellett farkasok őrködtek. Úgy tűnt, egyáltalán nem félnek az embertől. Az illetékesek kivizsgálták az ügyet, 50 elpusztult juhot számoltak össze, ám becslésük szerint ez még biztos nem a végső szám, mert több állat megsebesült, és bizonyára elpusztul. Minthogy a juhokat védett állat szaggatta szét, a tulajdonos kárpótlást kap az államtól, amely persze, mindent összevetve, nem fedezi az állattenyésztő veszteségét. Ez lenne a megoldás?
A juh- és kecsketenyésztők szövetsége és a farkasok védelmezői szerint az államnak kellene mielőbb megelőző intézkedéseket foganatosítani – villanypásztorokkal, villanykerítésekkel segíthetnék a veszélyes térségekben tevékenykedő gazdákat. Az Európai Unión belül viszont épp csak Szlovákiában és Romániában nem támogatja az állam a védekezésnek ezt a formáját. A gazdák szerint az a megoldás lenne elfogadható, ha enyhítenék a farkasvadászat szigorú szabályait. Az állatvédők erről hallani sem akarnak.
Ausztriában az utóbbi időben szintén komoly vitákat és indulatokat vált ki a farkas jelenléte – a tiroli állattartók szerint az alpesi gazdálkodás, a turizmus és a farkas jelenléte összeegyeztethetetlen. Az állatvédők viszont úgy gondolják, hogy a farkas nem veszélyes állat, inkább félénk, de éber, kerüli az embert, élelmet pedig az erőben keres. Csak abban az esetben közelíti meg az alpesi tanyákat, az akolt, ha azok rosszul védettek, ha nincs pásztor vagy kutya a láthatáron.
A tiroli gazdák azonban a farkasok kilövését követelik, „a farkasromantikának véget kell vetni” – mondja Günther Platter, a tiroli néppárti tartományfőnök, aki veszélyeztetett státuszuk eltörlését követeli. Ilyen irányú indítványt készül benyújtani – mondta – az alpesi országok munkacsoportja, amely Ausztria, Németország, Olaszország és Svájc tíz államát, tartományát, régióját, kantonját tömöríti. Csak ezután lehetséges a farkasok „kiemelése”, ahogy Platter mondja – magyarul, kilövése.
A tartományfőnök adatai szerint az elmúlt hónapokban mintegy 90 haszonállatot, juhot, kecskét téptek szét a farkasok Tirolban, nem csoda, hogy a gazdák mérgesek, és úgy érzik, a politikusok cserben hagyták őket.
„Ha állatvédelemről van szó, akkor nemcsak a farkasok védelmére kell gondolni, hanem a haszonállatokéra is. Véleményem szerint a farkasnak nincs helye nálunk” – mondta határozottan Platter. Főleg nem Tirolban, amely a kisüzemi hegyvidéki gazdálkodásra és a turizmusra épít, itt egyáltalán nem működik az ember, a haszonállat és a farkas együttléte.
Ha a farkasok szigorú védettségéről van szó, nincs miről vitázni – szállt szembe a gazdákkal Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvédelmi biztosa. Farkasmentes zónákról az Alpok téréségben, vagy a védelem feloldásáról szó sem lehet – válaszolta a biztos az osztrák EU-képviselők kérdésére. Mindkét lehetőséget határozottan elvetette. Van megoldás a nyáj védelmére, és az anyagi kárpótlásra is van lehetőség, az említett farkasmentes zónák pedig negatív hatással lennének a vadvédelemre. A problémás viselkedésű állatok kilövését eseti alapon kell ellenőrizni – mondta a biztos a Salzburger Nachrichten és a Tiroler Tageszeitungnak adott interjújában.
Ez történik most a Salzburg tartományi Pongauban. Sankt Johann im Pongau illetékesei júniusban engedélyt adtak egy olyan farkas kilövésére, amely tavaly két tucat birkát szaggatott szét a térségben. Az állatvédők panaszt tettek – az ügy a helyi bíróság döntésére vár.
Érdekes
Megfenyegették a vadászokat
A Szlovák Vadászkamara (SPK) szeptemberben egy sajtóközleményt adott ki a témával kapcsolatban, megemlítve, hogy a kamara „mint a farkas elejtési kvótájának meghatározására felállított munkacsoport tagja”, az ún. védettfaj-gazdálkodási terv alapján minden évben részt vesz a szakmai egyeztetéseken.
„Minden alkalommal beterjesztettük az elejtési kvótát, amelyet szakmai érvekkel tudtunk alátámasztani. A társadalom, az állami és civil szervezetek a médián keresztül hatalmas nyomást fejtenek ki a vadásztársadalomra, a farkasok állományszabályozása miatt a vadászokat, valamint gyermekeiket és családjukat halálosan megfenyegették. Azután, ami a múlt év decemberében történt a Tátrai Nemzeti Park Felügyeletének Facebook-oldalán megjelent törvényesen elejtett farkasokról készült képek megjelenésének köszönhetően – amit tudatos konfliktuskeltésnek tekintünk –, a Szlovák Vadászkamara saját tagságának védelme érdekében a jelenlegi álláspont nyilvánosságra hozatala mellett döntött. A vadászkamara a főügyészségen feljelentést tett a lakosság egy csoportját ért fenyegetések miatt, több mint száz oldalnyi bizonyítékkal alátámasztva. Viszont ezek a bizonyítékok sem voltak elegendők arra, hogy ez a bűncselekmény legalább szabálysértési eljárásban tárgyalva legyen, mivel az ügyész még a vadászkamarai fellebbezés ellenére is elutasította az ügyet.
A vadászkamara tagjainak védelme érdekében elutasítjuk, hogy a vadászok, akik aktív állományszabályozással, tehát vadászattal is védik a állattenyésztők juh-, kecske- és szarvasmarha-állományait, védik a vadat, hosszú távúan fenntartható vadászattal védik magát a farkast is, támadás célpontjai legyenek olyan embereknek, akiknek fogalmuk sincs a szervezett vadászat százéves múltjáról, a nagyragadozók céltudatos állományszabályozásáról és a hagyományos vidéki életről. A nullás elejtési kvóta érdekében indított petíciót 31 állami és civil szervezet írta alá. Tudomásul kell vennünk, hogy a vadászokra és munkájukra a farkas, de a medve esetében is elsősorban a vidéki lakosságnak és az állattenyésztőknek van szükségük, tehát akiknek az életük és a megélhetésük a környezetünkkel áll szoros összefüggésben. Németország, Ausztria, Finnország és Svédország is az aktív szabályozás mellett tör lándzsát. Újabban Csehországban is napirendre kerültek a farkasok által okozott problémák. Nem áll érdekünkben, hogy a farkas populációjával is ugyanaz történjék, mint a medvével. Az állománnyal való passzív gazdálkodás képmutatás, mindamellett megsérti a jogszabályokat és az elkészített gazdálkodási terveket, melyek nem kevés energiába és eurómilliókba kerültek
Az emberek a medvét és a farkast alaptalanul bálványozzák, mivel állományuk jelenleg eléri a történelmi csúcsértékeket. Az Állami Természetvédelmi Felügyelet nagyon drága genetikai kutatásokat végez mindkét fajnál, viszont az ökológiai és viselkedéstani ismereteink is rámutatnak, hogy a zsákmány mennyiségének növekedésével növekszik a ragadozók mennyisége is, amelyeknek nincs természetes ellenségük az emberen kívül. A vadászok viszont minden állatfajt az ökoszisztéma részének tekintenek, és úgy gazdálkodnak velük, ahogy azt a jogszabályok előírják.” A jelenlegi becslések szerint Szlovákiában mintegy 400 farkas él, ebbe nincs beleszámítva a tavaszi szaporulat. Az agrárminisztérium szakbizottsága a 2019/2020-as vadászati időszakra 35 farkas kilövését engedélyezte, a kormányon kívüli szervezetek ezzel szemben a farkasok teljes védelmét követelik, rámutatva arra, hogy a farkasnak szerepe van az erdei és a nem erdei ökoszisztémák működésének fenntartásában. Arra is emlékeztetnek, hogy a farkas fontos szerepet játszik az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezésében.
(SPK, ú)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.