Valós Armageddon, a NASA eltérít egy kisbolygót

Szerda reggel a kaliforniai Vandenberg légibázisról sikeresen útnak indult a NASA amerikai űrügynökség űrszondája, a DART, mely egy Földre nem veszélyes kisbolygóval ütközve először fogja tesztelni, hogyan lehetne megvédeni a bolygót a potenciálisan veszélyes égitestektől. Kicsit hasonló, mint a Bruce Willis főszereplésével készült Armageddon című film, csak nem használunk hozzá nukleáris töltetet.

A DART-misszió fő célja egy kettős aszteroida eltérítése lesz pályájáról. Ez az első alkalom, hogy az amerikai űrkutatási hivatal megpróbál beavatkozni egy égitest természetes mozgásába. A műhold 2022 őszén a Földtől 11 millió kilométerre mintegy 24 ezer kilométer/órás sebességgel frontálisan ütközik majd egy kisebb aszteroidával. Az ütközéssel azt tesztelik, hogy lehetséges-e egy a Földre veszélyes égitestet eltéríteni a pályájáról, és így megakadályozni a becsapódást. A DART-teszt történelmi jelentőségű lesz – mondta Tom Statler, a NASA kutatója. 

„Az emberiség most először fogja megváltoztatni egy természetes égitest mozgását az űrben” – hangsúlyozta.

A célkeresztbe vett Dimorphos nevű aszteroida valójában egy kisebb hold, amely a Didymos nevű anyatest körül kering. A Didymos 780 méter széles, a Dimorphos 160 méter, a két égitest alig több mint 800 méterre van egymástól. A DART-ból tíz nappal a becsapódás előtt kibocsátják a LICIA Cube nevű kis űrszondát, amely lefényképezi az ütközést. Az 1210 kilogrammos DART űrszonda várhatóan szeptember végén a Földtől 11 millió km-re csapódik a Dimorphosba, a szonda ettől szétesik és egy krátert váj ki az aszteroidában, miközben valamelyest lassítja is azt. Az olyan híres hollywoodi filmekkel ellentétben, mint például az Armageddon, ahol nukleáris bombákkal semmisítenék meg a célpontokat, a DART célja sokkal egyszerűbb és kevésbé pusztító. A fő cél az eltérítés, nem pedig az elpusztítás.

„Nem akarjuk felrobbantani, mert az nem változtatja meg a darabok irányát. Még mindig felénk jönne, csak sörétté válna puskagolyó helyett” – mondta Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi munkatársa.

A Napot 770 nap alatt megkerülő Didymos kettős kisbolygó pályája nem keresztezi a Földét, így a DART Dimorphossal való ütközése semmilyen potenciális veszéllyel nem jár bolygónkra nézve.

Jelenleg egyetlen ismert kisbolygó vagy üstökös sem jelent veszélyt a Földre. Különösen jó hír ez annak ismeretében, hogy az 1 kilométernél nagyobb, Földdel való ütközésük esetén katasztrofálisan pusztító hatást kiváltani képes objektumok 97 százalékát az amerikai kongresszus által erre 1998-ban megbízott NASA már felderítette. A közel 27 ezer ma ismert Föld-közeli objektumból több mint 2 ezer jelenthet elvben veszélyt bolygónkra, de ezek közül is csupán 20 darab, 140 méternél nagyobb kisbolygó esetén áll fent alacsony szintű kockázat az évszázad végéig. Ez az a méret ahol már a szakértők attól tartanak, hogy az aszteroidák jelentős regionális károkat okozhatnak.

Hogy megértsük, miért aggódnak a tudósok az aszteroidák miatt, gondoljunk a dinoszauruszok sorsára. A bolygóvédelem szakemberei éppen azt a fajta becsapódást próbálják elkerülni, amely 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett.

De nem kell ilyen messzire mennünk az időben. 2013. február 15-én, az orosz Cseljabinszk lakóinak szokatlan látványban volt részük: az égen egyszer csak feltűnt egy második nap, majd kisvártatva hatalmas robbanás rázta meg a környéket. Bár a cseljabinszki meteor mindössze 20 méter átmérőjű volt, és még a becsapódás előtt elégett a légkörben, az ereje így is harmincszorosa volt a hirosimai atombombáénak. A robbanás hatására a környékbeli városokban több ezer épület rongálódott meg, és legalább 1500 ember szorult orvosi ellátásra, javarészt a szétszóródó üvegszilánkok miatt.

A történelem során számos olyan esetet jegyeztek fel, amelyeknél pusztán a szerencsén múlt, hogy nem történt nagyobb tragédia, elég csak az 1908-as tunguszkai eseményre gondolni, ahol a 10-15 megatonnás robbanás csupán azért nem járt százezrek vagy akár milliók halálával, mert a meteor Szibéria lakatlan területei felett robbant darabjaira. A robbanás ereje így is hatalmas pusztítást okozott, mintegy 2000 négyzetkilométeres területen tarolva le a szibériai tajgát. A fenti esetek is mutatják, hogy a meteorbecsapódás közel sem csak hollywoodi fikció, amivel a filmkészítők ijesztgetik a nézőiket. 

(Qubit, hirado.hu, raketa.hu, Denník N)