Újabb orosz–ukrán marakodás

Moszkva. A sok kérdésben viszálykodó Oroszország és Ukrajna viszonyát legújabban egy 350 évvel ezelőtt lezajlott ütközet terheli. Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg kedden a Nyugat-barát kijevi vezetőket, hogy oroszellenes érzelmek szítására használják fel az 1659-es konotopi csata közelgő évfordulóját.

„Megrökönyödve és sajnálkozással tekintünk egyes ukrán erők azon kitartó törekvésére, amellyel igyekszenek felmagasztalni bizonyos történelmi eseményeket és személyiségeket abból az egyetlen célból, hogy Moszkva-ellenes érzelmeket keltsenek” – áll a nyilatkozatban. Sosem vezet jóra a nacionalista szellemű játszadozás a történelmi tényekkel – figyelmezteti a dokumentum az ukrán vezetőket, s felszólítja az ukrán népet, „ne hagyja magát belerángatni egy mesterségesen felszított konfrontációba Oroszországgal”.Viktor Juscsenko ukrán elnök a minap elrendelte, hogy rendezvények egész sorozatával kell megemlékezni a konotopi csata 350. évfordulójáról, s bár ez a kerek évforduló csak jövőre lesz, már az idén meg kell kezdeni a megemlékezések sorozatát.

Az újabb ukrán írásművek nem győzik hangsúlyozni, a cári hadsereg egyik legnagyobb vereségét szenvedte el a konotopi ütközetben. (A mai Ukrajna északkeleti részén fekvő Konotop mellett lezajlott ütközetben lengyel, litván, krími tatár erők és ukrán kozákok legyőzték a cár és az oroszbarát ukránok közös seregét. Ukrajna nagy részét öt évvel korábban Oroszországhoz csatolták, s a konotopi győzelem nem változtatott ezen a helyzeten.) Oroszország így a XVII. század közepétől lényegében a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig fennhatósága alatt tartotta Ukrajnát, és hagyományosan érdekszférájába tartozónak tekintette az országot.

2004 narancsszínű forradalmában Nyugat-barát vezetők kerültek hatalomra Kijevben, és azóta számos esetben és ügyben szembekerültek Oroszországgal. Moszkva váltig hangoztatja, hogy a Kijev által szorgalmazott ukrán NATO-tagság veszélyeztetné Oroszország biztonságát. Nagy vita dúl Moszkva és Kijev között az orosz fekete-tengeri flotta jövőjét illetően is. E flotta támaszpontja egy bérleti szerződés értelmében az Ukrajnához tartozó Szevasztopolban van, a Krím-félszigeten. Moszkva 2017-ig évi 93 millió dollárért bérli a támaszpontot.

Egyes orosz politikusok szerint a Krím jogi státusa kérdéses, hiszen a félsziget korábban Oroszország része volt, s csak 1954-ben „utalta ki” Nyikita Hruscsov „a baráti szeretet jelképeként” az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. Jurij Luzskov moszkvai polgármester nemrégiben kijelentette: vissza kellene venni Ukrajnától Szevasztopolt.