Újabb holt-tengeri tekercstöredékeket találtak

A leletmentő feltárás során a Holt-tenger mellett, a Koponyák barlangjában bukkantak a régészek az újabb, kisméretű töredékekre, amelyeken az idők során olyannyira megkopott az írás, hogy csak különleges elemzéssel fejthetik majd meg. A szakemberek még abban sem biztosak, hogy héberül, arámi, vagy más nyelven íródtak. Az új töredékek akkor lesznek fontosak, ha sikerül őket más leletekhez kötni – nyilatkozta Uri Davidovics, a Jeruzsálemi Héber egyetem kutatója. Egy beduin pásztor 1947-ben véletlenül bukkant a holt-tengeri tekercsekre, a huszadik század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjára, a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében, a sziklás hegyoldalon. A Kr. e. 3. és a Kr. u. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Kr. u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban. 1947 és 1956 között 981 szöveget tártak fel, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentős része nem egybefüggő darabban, hanem töredékekben maradt fenn, azóta tudósok nemzedékei dolgoznak a szövegrészletek összeállításán.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"260027","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"322","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A Koponyák barlangját Johanán Aharoni professzor fedezte fel 1960-ban, majd nevezte el az ott talált hét emberi koponyáról és csontvázról. Ez a barlang a sivatag déli részén lévő nagyobb barlangrendszerhez tartozik. Ezekben a barlangokban a különlegesen száraz éghajlat miatt évezredeken át fennmaradtak a különböző szerves anyagból készült tárgyak, nádból és vasból készült nyilak, bőrből, textilből, fából készült tárgyak, sőt egy, a rómaiak elleni Bar Kochba felkelés idejéből származó tetűfésű is, valamint csonteszközök.Ezek sorában találták legutóbb a két darab, két centiméter hosszú és széles, elmosódott betűkkel teli papirusztöredéket. A barlangok fosztogatói rengeteg kárt okoztak, miattuk gyakran nehéz meghatározni az egyes történelmi rétegeket, és ezért nem lehet pontosan datálni a tárgyak egy részét. A leletek mégis alátámasztották a régészek korábbi feltételezését, hogy ezeket a barlangokat menekülők használták a rézkortól egészen a római birodalom koráig, és bizonyosan éltek bennük mintegy kétezer éve a római seregek elől elszökő zsidó harcosok és felkelők is. A régészeti feltárásokat közösen végezték a Jeruzsálemi Héber Egyetem, és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei, a munkát folytatják, hogy megelőzzék a fosztogatókat, akiknek jelenlétét a fekete piacon felbukkanó vaskori és római kori dokumentumok is jelzik.