Tudományos rasszizmus?

A Nobel-díjas James Watson – a DNS-spirál társfelfedezője – hat hete jelentette ki, hogy az afrikaiak kevésbé intelligensek, mint a fehérek. A kijelentés által elindított vitában a bizonyítékokra vonatkozó érvek és ellenérvek mellett az utóbbi napokban felvetődött: érdemes-e, lehet-e ezekről a kérdésekről nyílt vitát folytatni, nem minősül-e a vita már önmagában is rasszizmusnak?

Howard Husock, a konzervatív Manhattan Intézet kutatója a minap egy eszmecserén kifejtette: a vita érveket nyújthat a fajgyűlölőknek és alapot adhat az emberek közötti egyenlőség elvének elutasításához. Ez a veszély úgy jelenik meg egy ilyen vitában, mint a hívatlan vacsoravendég – fogalmazott.

Ilyen veszélyt tulajdonítottak a Slate liberális szellemiségű internetes magazin közelmúltbeli cikksorozatának, amelynek szerzője, William Saletan azt állította: a tények azt mutatják, hogy a feketék intelligenciahányadosa alacsonyabb, mint a fehéreké, akik felett állnak viszont az ázsiaiak, és a különbség genetikai alapú. A cikkek nagy visszhangot keltettek, sokan megvetéssel nyilatkoztak, émelyítő áltudományosságot emlegetve.

James Flynn és Richard Nisbett intelligenciakutatók egyoldalúsággal vádolták a szerzőt. Flynn meggyőződése, hogy az intelligenciaszint különbségeit az eltérő környezeti hatások okozzák. Megjegyezte ugyanakkor, bizonyossággal ebben a kérdésben nem lehet nyilatkozni, mivel a kutatások még gyerekcipőben járnak. Saletan legutóbbi cikkében korrigálta álláspontját, kifejtve, hogy korai végleges állításokat tenni az embercsoportok intelligenciájára vonatkozóan. Mint írta, következtetéseit Philippe Rushton kutató eredményeire alapozta, akiről nem tudta, hogy fajgyűlölő csoportokat támogatott.

Saletan a cikkét ért indulatos támadások után mindenesetre kijelentette: nem helyesli, hogy vita se kezdődjön a témában. A lényeg, hogy a párbeszédet óvatosan és építő jelleggel folytassák – hangsúlyozta. Véleménye szerint az internet nem megfelelő fórum egy ilyen vita elindításához.

Linda Gottfredson, a Delaware Egyetem szociológusa szerint Saletannak nincs miért elnézést kérnie. Gottfredson, aki Flynnel együtt részt vett a libertárius Cato Intézet online vitasorozatán, úgy látja: Saletan talán az első szakújságíró, aki nyíltan kiállt amellett, hogy tudományosan igazolható rasszbéli eltérések mutatkoznak az intelligencia terén. Neki is joga van kifejtenie nézeteit – mondta a szociológus, aki „erkölcsi pániknak” nevezte a heves bírálatokat.

Gottfredson szerint az 1970-es évek óta több tudós vélekedik úgy, mint Watson professzor, csak „bujkálnak”, egyikük sem mert előrukkolni nézeteivel, mert félnek a megalázó bírálatoktól. A kutató rámutatott: az amerikai társadalomtudományok egyik legégetőbb megválaszolatlan kérdése a fehér és fekete népesség által elért eredmények közötti szakadék miértje.

Watson nézeteit Európában is felháborodás fogadta. Politikusok, kutatók és emberi jogi aktivisták tiltakoztak a bőrszín és az intelligenciaszint közti összefüggéssel kapcsolatos kijelentései miatt. Az ilyen jellegű elméletek „tudományos” indoklást adhatnak a faji megkülönböztetésnek, ami a történelem során az emberiség legnagyobb tragédiáihoz vezetett.