Róma. Éva soha nem evett almát a Paradicsomban, Jézus nem december 25-én született, a napkeleti bölcsek pedig nem voltak „háromkirályok”, és nem üstökös mutatta nekik az utat. Az olasz könyvesboltokban a napokban jelenik meg egy könyv, amely a Bibliával kapcsolatos, a köztudatban makacsul megragadt ilyesfajta tévedéseket, mítoszokat, hamis közhelyeket veszi számba.
Tizenegy parancsolat?
Az emberek nagy része azt hiszi például, hogy a tiltott gyümölcs alma volt, holott az eredeti forrásban csak gyümölcsről van szó (egyes vallásokban ugyanez fügeként, narancsként, vagy – például a muzulmánoknál – egy pohár borként jelenik meg). Sokan már gyerekkorban úgy tanulták, hogy Jézus december huszonötödikén, éjjel született, holott erről szó sincs a Bibliában. Mint ahogy arra sincs utalás benne, hogy a napkeleti bölcsek (a „mágusok”) valóban hárman lettek volna, arról pedig végképp nem lehet olvasni benne, hogy királyok lettek volna (valóban, csak a VI. századtól említik egyháztörténeti szempontból el nem ismert források, hogy Gáspár, Menyhárt és Boldizsár lett volna a nevük). Ezen kívül nem üstökös mutatott nekik utat, hanem egy pontosan meg nem határozott csillag. A köztudatban az él, hogy Krisztus harminchárom éves korában halt meg, holott ez nincs benne a Szentírásban. A későbbi kutatások feltételezik, hogy keresztre feszítésének pillanatában már közel járt a negyvenhez. Nem igaz – legalábbis semmi sem utal rá –, hogy Jézus a Kálvárián háromszor esett volna el. Az evangelisták ugyanakkor arról írnak, hogy ruhái leomlottak, így a kereszten nem lehetett rajta ágyékkötő. Ami Józsefet illeti, ma a legtöbben idős embert képzelnek el, holott amikor Máriát elvette, 18 és 24 év közötti férfi lehetett.
A szerző példaként említi, hogy ma Jézust magas, karcsú, szőke, kékszemű férfinek ismerjük. Ez a kép valószínűleg a bizánci művészet ikononográfiai ábrázolásából maradt ránk. A legújabb kutatások eredményeként azonban a tudósok feltételezik, hogy a Megváltó sokkal inkább mediterrán alkat volt, viszonylag sötét bőrrel, alacsonyabb termettel, fekete hajjal.
Tízparancsolatról beszélünk állandóan, ez nem is tévedés – emlékeztet az újságíró –, csakhogy a zsidó és a keresztény hagyományban eltérő módon tagolódnak a tiltások, valójában összesen tizenegy parancsolatot kell betartania az igaz hívőnek. A kiadó egyébként éppen ezt a kissé hatásvadász címet adta a könyvnek: „A tizenegy parancsolat”.
Az Avvenire újságírója szerint a felkutatott tévedések, mítoszok nem a papok, nem az egyház akaratából születtek. A népi szájhagyomány színezte ki a dolgokat, sokszor apokrif (nem hiteles, kétséges eredetű) iratok jelentették ezek forrását. A torzítások, hamis ismeretek leginkább a hagyományokból, az adott korok kulturális szükségleteiből fakadtak – hangoztatja a kutató.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.