Tihanyi Kálmán pontosan tudta, mekkora jelentőségű a találmánya

Ezúttal nem e szokás káros oldaláról lesz szó, hanem arról a folyamatról, több évtizedes erőfeszítésről, amely elvezetett a mai televízió megalkotásához. Feltalálói között voltak magyarok is, például Okolicsányi Frigyes, Mihály Dénes és Goldmark C. Péter, valamint az elektronikus tévé egyik élharcosa, Tihanyi Kálmán.  Eredetileg mozgó alkatrészekkel, egy több száz lyukkal ellátott fémtárcsás szerkezettel alkotta meg John Loggie Baird a televíziót, amelynek segítségével a világ első csatornája, az ismert és napjainkban is a legjobbnak tartott angol BBC (British Broadcasting Corporation) 1929-ben kezdte meg rendszeres adásait. Az általa sugárzott kép mai szemmel nézve nagyon életlen volt, az igazi gondot viszont a folyamatos meghibásodás okozta. Minden mozgó alkatrész a nagy igénybevétel miatt bármikor tönkremehetett. Ezért már a kezdetektől nyilvánvaló volt, olyan megoldást kell találni, amely csupán villamos jelekkel, forgó alkatrészek nélkül oldja meg a tévékép kialakítását és közvetítését a néző készülékébe. Erre a megoldásra két nagyszerű műszaki zseni, az Amerikában működő orosz Vladimir Kosmich Zworykin és szűkebb hazánk szülötte, Tihanyi Kálmán jött rá. A televíziózás egyik legjelentősebb magyar kialakítója a Nyitra tőszomszédságában fekvő kis faluban, Üzbégen (Zbehy) 120 évvel ezelőtt, 1897. április 28-án született. Alapiskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már diákkorában felkeltette az érdeklődését a kor egyik szenzációja, a televíziózás. A korabeli megoldásoknál a fő gond a kép életlensége és a kicsi fényerő volt, ami a már említett forgótárcsa alkalmazásából következett. Tihanyi az elsők között jött rá, hogy a látható képet nem folyamatosan egy fénysugárral kell villamos jelekké átalakítani, hanem ugyanúgy kell eljárni, mint a fénykép esetében, vagyis a kamerába jutó látható (optikai) képet egy fényérzékeny lemezen kell villamos töltésképpé változtatni, majd ezt egy elektronsugár segítségével kiolvasni. Ezt a szakmabeliek töltésfelhalmozásnak, más szóval töltéstárolásnak nevezik. Tihanyi persze nemcsak egyszerű álmodozó volt: pontosan tudta, hogy mekkora jelentőségű a találmánya, ezért szabadalmi védelmet kért rá, amelyet 1926 márciusában nyújtott be. Ebben részletesen leírja a saját televíziós rendszerének a tulajdonságait. A korabeli műszaki módszerekkel viszont nem tudták megvalósítani a találmányát, emiatt Angliában, majd Németországban és az Egyesült Államokban is az előző, forgótárcsás televíziót vezették be. Eközben Tihanyi valamennyi említett országban megszerezte találmányára a szabadalomlevelet, pontosan tudva, hogy az ő rendszeréé a jövő.  Zworykin utcahossznyi előnyt biztosított magának azzal, hogy az Egyesült Államokban működött, így amikor 1933-ban kidolgozta a kamera felvevőcsövének és a tévéképernyőnek elektronikus változatát, azt azonnal elkezdhették gyártani. Bár Tihanyi Kálmán találmányát megvásárolta a Radio Company of America (RCA), valamint a német Fernseh AG, a helyben dolgozó orosz származású mérnök jóval nagyobb reklámot tudott biztosítani a saját műszaki megoldásának. Így ma aránylag kevesen tudnak arról, hogy Tihanyi Kálmán volt az első, aki a későbbiekben általánosan elterjedt, mozgó alkatrészek nélküli televíziót megalkotta. Persze a szakmai körök nagyon is számon tartották őt, a világ első szakkönyvében, a berlini műegyetem professzora, Franz Schröder által 1937-ben kiadott Fernsehen (A televízió) című munkájában olvasható, hogy bár Zworykin vezette be a gyakorlatba az elektronikus tévét, viszont az első megoldás Tihanyi Kálmántól származik.  Közben Tihanyi figyelme a televízióval irányított robotrepülőgépek felé irányult. Kezdetben a londoni légügyi minisztérium kutatólaboratóriumában fejlesztett ki egy változatot, majd az olasz haditengerészet megbízásából vállalt fejlesztési munkákat. Angliában ezt a szabadalmát 1929-ben nyújtotta be, amelyre két évvel később kapott védelmet. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"274042","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Tihanyi mint a brit Légügyi Minisztérium tudományos munkatársa","typeof":"foaf:Image","width":"345"}}]] A televíziózás mellett jelentős tevékenységet fejtett ki az emberi fül által már nem érzékelhető magas hangok, az ultrahang területén. Ezeket a kutatásait 1935-től ismét otthon, Budapesten folytatta. A nagy rezgésszámú hanghullámokkal működő hangforrását a gyakorlatban is megvalósította. Sajnálatos módon ez utóbbi találmányai hozzájárultak korai halálához: a második világháború alatt a Legfelsőbb Haditechnikai Tanács megbízta azzal (ami voltaképpen utasítás volt), hogy a hadsereg számára is alkalmazható változatokat fejlesszen ki. Mivel nem értett egyet találmányai katonai alkalmazásával, a kísérleteket mesterségesen lassította.  Először csak beépített embereket küldtek a kutatócsoportjába, majd 1944-ben le is tartóztatták, a Margit körúti katonai fogházban öt hónapon át magánzárkában tartották fogva, viszont a hűtlenség vádját nem sikerült rábizonyítani. Szabadon bocsátása után újra felvette a kapcsolatot az ellenállókkal, Szálasi Ferenc hatalomátvételekor illegalitásba vonult. A háborús viszontagságok teljesen felőrölték az egészségét. A felszabadulást követően – rossz fizikai állapota ellenére – napi tizenhat-tizenhét órát dolgozott. 1946-ban bekövetkezett első szívrohama már előrevetíti a korai véget. A másodikat már nem élte túl.      A magyar technikatörténet egyik legjelentősebb alakja élete teljében, mindössze ötvenéves korában, 1947. február 27-én hunyt el Budapesten.    A nemzet azzal fejezte ki nagyrabecsülését iránta, hogy 1973-ban a Nemzeti Pantheonban újratemették; a Magyar Nemzeti Múzeum Magyarok, akik a XX. századot csinálták című állandó kiállításán Bay Zoltán, Kármán Tódor, Teller Ede, Neumann János, Szilárd Leó és Wigner Jenő társaságában szerepel; 2005-ben a Magyar Mérnöki Kamara innovációs díjat alapított a tiszteletére.Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO 2001-ben a szellemi világörökséghez tartozó Világ emlékezete programba beiktatta Tihanyi Kálmán 1926-ban benyújtott szabadalmi leírásait.  Ozogány Ernő