Téma a VASÁRNAPBAN: A megújuló influenza

Idén újra iskolákat, kórházakat zárt be, ezreket döntött ágynak a betegség, pedig a járvány nem volt különösen erős. Igazán pusztító csak tízévente fordul elő, s ilyenkor minden védőoltás ellenére sok áldozatot követel. Egyáltalán, mi ez a vírus, amely állatról emberre terjed, és mindig képes megújulni? 

Báró Kétly László doktor, egyetemi tanár az I. számú belgyógyászati klinika vezetője 1918-ban a „spanyolnáthának nevezett processzust” azonosnak tartotta az influenzával. „Ami azt jelenti, hogy az úgynevezett Pfeiffer-féle influenza bacilusok folyománya. A fertőzés leggyakoribb útja a légutak, úgy, mint orr, garat, légcső, tüdő. A betegség fertőzésének módja a betegnek egészségessel való érintkezése. Tekintettel arra, hogy az influenza elterjedése független minden légköri viszonytól, a jelenlegi járvány ijesztő intenzitásának magyarázatát részben a háború teremtette megváltozott viszonyokban kell keresnünk. A leromlott közlekedési viszonyok minden vonalon túlzsúfoltságot teremtettek. Az emberek néha minden ok nélkül jönnek-mennek. A színházak, mulatók, szóval a nyilvános helyek tömve, és ezzel már adva vannak a direkt fertőzés fontosabb lehetőségei is. Ha még megemlítem azt, hogy a fertőzés prediszpozícióját, a betegségre való hajlamosságot többek között a testi kimerültség vagy idegi izgalmak is megteremthetik vagy fokozhatják, akkor körülbelül megnyerjük a kéznél lévő magyarázatot” – írta a Jó Egészség című újságban.

A már megvásárolható Vasárnapban Vrabec Mária utánajárt annak is, kik kaptak először védőoltást; miért olyan változékony az influenzavírus; mi alapján döntik el, hogy az adott idényben melyik vakcina a hatékony; mi az oltóanyag feladata; hogyan alakulnak ki a járványok; kik voltak a spanyolnátha ismert magyar áldozatai; hogy sikerült végül izolálni a vírusát…