Távolról a Mostba

1848 tavaszán Kossuth és Štúr elgondolásai a reformokról párhuzamosak, csak a nemzetiségek jövőjéről vallottak eltérő elveket. Ki tudja, talán mert e viharvert tájon születtem, nekem a ’89-es rendszerváltást követő első tavasz óta március 15-e egyik üzeneteként rendre Ady Endre 1914 márciusában írt versének fent idézett címe jut eszembe. És egyben a nyitó és záró verssor is: „Úgy ötven évről nézhetni a Mostba.”
Lehet, azért munkál bennem újra meg újra Ady gondolata, mert a magyar és a szlovák történelmet ébresztgetve – így természetesen az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékeit is –, tagadhatatlan a közös múlt, ám tagadhatatlanok a közös csapdák is. Ilymód Adynak egy másik, hat évtizeddel negyvennyolc után írt sora szintén napjainkig aktuális: „Fiatal március, most nézz a szemünkbe!” Babits pedig? Petőfi születésének századik évfordulóján kérdezte merészen: „Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát?” Nos, ha a márciusi napok költőink szerint is a szembenézés napjai, akkor elszilajult szenvedélyek nélkül, de a válaszkeresés igényével nekünk is ezt illendő tenni. Március idusának küszöbén, az akkori történések 164 esztendőnyi távolából a jeles történész, Dušan Škvarna egyetemi professzor és a beszélgetőtárs párbajsegédek nélkül, szóban „duellál”.

A teljes interjút a csütörtöki Új Szóban olvashatja! Csütörtöki számunkban keresse a kitűzhető kokárdát is!