Tamás Jenő csopaki pincéje

A magyar bortörvény ma négy borvidéket határoz meg a Balaton körül: a balatonfüred–csopakit, a badacsonyit, a balatonfelvidékit és a balatonboglárit. A jelenlegi felosztást mindenki bírálja, mert a borvidékek határai nem respektálják a lényegesen különböző és a borok karakterét alapvetően befolyásoló talaj és alapkőzet határait. ĺgy lehetséges például, hogy a badacsonyi borvidékhez tartozó Badacsonyörs és Révfülöp borai sokkal jobban hasonlítanak a csopaki, mint a badacsonyi borokra. A magyarországi borászatnak az utóbbi években tapasztalt ugrásszerű fejlődése egyre több lehetőséget kínál a borturizmusra, borkóstolásra.

A Tamás-pince

Aki a jó borok mellett a családias fogadtatást is értékelni tudja, az semmiképpen se hagyja ki Csopakon a Tamás család pincéjének meglátogatását. Tamás Jenő tanárként dolgozott, nyugdíjba vonulása után vásárolt telket Csopakon, telepített szőlőt: a 1,5 hektár terület 50%-án olaszrizlinget, 30%-án cabernet franc-t, 20%-án pinot noir-t és syrah-t. 2002-től készítik kézműves boraikat. „A szőlőterületet saját magunk műveljük, és kizárólag saját szőlőt dolgozunk föl. Kitartunk az ökológiai szőlőművelés mellett. Szigorú hozamkorlátozást alkalmazunk, annyit avatkozunk csak bele a borkészítés természetes folyamatába, amennyi feltétlenül szükséges. Nem használunk fajélesztőt. Az erjesztés fahordókban történik, hogy a borra jellemző zamatgazdagság kifejlődhessen. Alkalmazzuk az ún. késői lefejtést, vagyis a bort júliusig a seprőn tartjuk, így az autolízissel komplexebb, gazdagabb ízvilágot érünk el. Fehérborainkat 10-11, vörösborainkat 22-23 hónapig érleljük tölgyfa hordókban, majd a palackozást is magunk végezzük. A palackok hat hónapos érlelés után kerülnek forgalomba” – árulta el Tamás Jenő.

Fia, Ervin az édesapjával folytatott borászkodás mellett fotózással is foglalkozik. Közös munkájuk eredménye a szőlőről és a borról szinte mindent elmondó, a helyét fotóművészeti albumként is megálló kötet: A tőkétől a pohárig.

Gasztronómia

A csopaki olaszrizling kitűnő kísérője a legtöbb halételnek, a nyári salátáknak és a hideg zöldségleveseknek; testesebb változatai a gombás ételekhez, a szárnyasokhoz, édesebb, kései szüretelésű borai az egyes desszertekhez (pl. az orosz krémtortához) illenek, de aperitifként is fogyasztható.

Kisszótár

Olaszrizling – mustja általában alacsonyabb cukor- és magasabb savtartalommal rendelkezik, illatában articsóka, olíva, ringló, ízében a keserűmandula; kedvező feltételek mellett kellemes, telt borokat ad, aszúsodásra is hajlamos, magas savtartalma miatt hoszszú érési potenciállal rendelkezik. Magyarországon az egyik legelterjedtebb szőlőfajta elsősorban a badacsonyi, a balatonfüred–csopaki és az egri borvidéken gyakori, de Tokaj kivételével mindenütt termesztik. Külföldön Ausztriában és Romániában a legismertebb. Nem rokona a rajnai rizlingnek.