<p>A szovjet hírszerzés részletesen tájékoztatta a korabeli moszkvai vezetést a hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen készülő támadásáról, sőt az első katonai csapás tervezett időpontjáról is tudomást szerzett - derül ki az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) titkosítás alól feloldott levéltári irataiból, amelyeket hétfőn Moszkvában adtak át a korszakot tanulmányozó Teodor Gladkov történésznek.</p>
Sztálin tudott a készülő náci támadásról
Az iratok szerint a szovjet hírszerzés legértékesebb berlini hírforrása, Willy Lehmann német rendőrtiszt 1941. június 19-én közölte a szovjet titkosszolgálat berlini rezidentúrájával, hogy Adolf Hitler náci diktátor végleges elhatározásra jutott: megtámadja a Szovjetuniót. A szovjet hírszerzéssel Breitenbach fedőnéven együttműködő Lehmann azt is tudatta, hogy a német hadseregnek kiadták a parancsot, hogy 1941. június 22-én hajnali három órakor támadja meg a Szovjetuniót. Az információt még 19-én este továbbították Moszkvába.
Lehmann 1911-ben közrendőrként kezdte pályafutását a berlini rendőrségen, de korán megnyilvánuló tehetsége miatt rövidesen áthelyezték a kémelhárító osztályhoz. Az első világháború alatt szakavatott elhárító tisztnek bizonyult. A szovjet hírszerzéssel 1929-ben kezdett együttműködni, ideológiai megfontolásokból.
Az SzVR képviselői megjegyezték: Lehmann jelentős számú eredeti dokumentumot és jelentést adott át a berlini szovjet hírszerzőknek. Ezek a német politikai rendőrség, a Gestapo, valamint a háborús időkbeli német hírszerzés és kémelhárítás, az Abwehr felépítését, személyi állományát és tevékenységét írták le. A Gestapo-táviratok megszerzése segítette a szovjet rejtjelezőket a német kódok megismerésében.
"Breitenbach" a német hadiiparról is fontos iratokat adott át, új tüzérségi fegyverek, páncélozott járművek, gránátvetők (műszaki) leírását.
A német tiszt azonban lelepleződött, s 1942 decemberében a Gestapo épületében kivégezték.
Gladkov érdekességként megjegyezte: Lehmannak semmi köze a Julian Szemjonov regénye alapján 1973-ban forgatott, kultikussá vált A tavasz tizenhét pillanata című filmhez, amelyben Vjacseszlav Tyihonov alakította a zseniális orosz kém, Max Otto von Stirlitz Standartenführer - Makszim Makszimovics Iszajev őrnagy - szerepét. Ez utóbbi a szovjet hírszerző általános irodalmi alakját jelenti, Lehmann ráadásul német nemzetiségű volt, míg a filmvásznon látható Stirlitz szovjet - tettet hozzá.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.