Szőlősgazdák EU-présben

Románia tervezett európai uniós csatlakozása valószínűleg a mezőgazdaságban hozza majd a legtöbb változást. Az egyik jelentős reformra váró ágazat a szőlészet-borászat, és a jelek szerint az egyik legnagyobb fejtörést a direkt termő szőlőfajták kiirtása, illetve nemes fajtákkal való helyettesítése okozza majd – gazdáknak, agrárszakembereknek egyaránt.

Az 1880-as európai filoxérajárvány után Amerikából „érkezett” direkt termő szőlőfajták (Noah, Othello, Izabella, Konkord, Delaware, Elvira) Romániában főleg a Partiumban és a Kárpátoktól délre terjedtek el, de előfordulnak az erdélyi háztáji gazdaságokban is. A belőlük készített bor metil-alkoholos erjedésű, a legegészségtelenebb a Noah, amely igen rossz hatással van az agyműködésre.

Az ilyen fajtákból készített borok természetesen nem felelnek meg az uniós szabványoknak, az EU előírásai szerint kereskedelmi célra csakis a Vitis viniferából, vagyis az európai nemes szőlőfajtákból készíthető bor. A direkt termő szőlők csak saját fogyasztásra engedélyezettek, kivétel az Othello, de azt is csak színjavításra, legfeljebb 15 százalékos arányban lehet használni.

Romániai helyzetkép

Az EU-csatlakozási dosszié erre vonatkozó fejezetében Románia vállalta, hogy 2014-ig befejezi a direkt termő szőlőfajták kiirtását és nemes fajtákkal való helyettesítését.

A mezőgazdasági minisztérium úgy tervezte, hogy már 2002-től megkezdi a direkt termő szőlőtelepek felmérését és nyilvántartásba vételét, és 2003-tól már hozzálátnak a külterületeken lévő, majd 2007-től a belterületeken lévő telepek felszámolásához. A terv azonban csúszott, a felmérést a tavaly kezdték meg, így az adatokat csak az idén öszszesítik.

Kovács Zoltán RMDSZ-es honatya, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja úgy véli: a késés és a bizonytalanság legfőbb oka az, hogy továbbra sem biztos a kivágás és telepítés finanszírozási háttere.

„Az utóbbi négy év költségvetési vitáin mindig javasoltam, hogy különítsenek el egy legalább 30 milliárd lejes alapot a folyamat beindítására, de mindig kihúzták a listáról” – mondta a képviselő, aki maga is szőlősgazda. A tervek szerint az érintett gazdáknak szubvenciót nyújtanak a nemes szőlőfajták telepítéséhez, ám eddig csak az biztos, hogy az ültetőanyag-vásárlásra tízszázalékos támogatást adnak.

Kovács szerint egy hektár újratelepítése jelenleg mintegy 400-500 millió lejbe kerül. A csatlakozási dossziéban amúgy mintegy 190 millió euróra becsülik az egész átalakítási folyamat összköltségét.

Majd a fiatalok?

A képviselő szavait a Piskolton tapasztaltak is alátámasztják. Bár a Partiumban vannak ígéretes példák nemes fajtákkal dolgozó, működő szőlészetekre, az Érmihályfalva és Nagykároly között félúton elterülő község az egész vidék keresztmetszetének tekinthető. Itt a szőlőültetvények csak direkt termő fajtákkal vannak betelepítve, és kizárólag csak homokos talajon.

A piskolti polgármesteri hivatal a szőlősgazdák bevallásai alapján elkészítette az egyéni területek listáját, hogy az esetleges újratelepítéskor pontos nyilvántartással rendelkezzenek. „Eddig azonban még senki nem jött hozzám, hogy igényelne nemes veszszőket” – mondta Ana Porizan, a megyei mezőgazdasági igazgatóság piskolti tanácsadója.

A gazdák nemigen hajlanak arra, hogy nemes fajtákat telepítsenek, egyrészt a várható nagy költségek és a kevés állami támogatás miatt, másrészt pedig nem tudják, az új fajták miként viselik az itteni viszonyokat. „Néhány éve ültettem pár tőke saszlát, de nem fejlődött, öt év után egy fürt szőlő sem volt rajta. Ez a talaj nem kedvez a nemes szőlőnek – mondta Czine Ferenc, aki a gazdák többségéhez hasonlóan már inkább csak hagyományból műveli szőlőjét. – A mostani szőlőkből előállított vegyes bort sem igen veszik, haszon sincs, mivel 15 ezer lejnél többért nem lehet eladni. Nem kell már a jó bor, csak az üdítő.”

A községben a főleg a Noahra jellemző egészségkárosító hatásnak sem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, mondván: a régi öregek is azt itták, aztán a 90 évet is megérték.

Mit hozhat a jövő?

Kovács Zoltán mindenesetre bizakodóan tekint a jövőbe. „Én is most vettem újabb szőlőtelepeket, előbb-utóbb ki fog ez alakulni” – mondta a képviselő, aki szerint több összetevője van annak, hogy a vidéken életképes maradjon a szőlészet és a borászat. Szerinte az átfogó állami támogatási stratégia mellett a gazdák szemléletváltására is szükség volna.

„Fel kell kutatni, és ki kell aknázni a piaci lehetőségeket. Borvidékeket kell kialakítani, és ezeket kell előtérbe helyezni, mivel az igazi fejlődési lehetőséget a borturizmusban látom. Emellett ez azért is fontos, mert az EU-ban kvótarendszer van, Románia majd csak egy adott mennyiségű bort termelhet, és ezeket valószínűleg csak a borvidékeknek osztják le” – tette hozzá a képviselő.