Szkennelik a legrégibb Iliászt

A Venetus nevet viselő kézirat Homérosz Iliászának legrégibb létező példánya, és ez tekinthető az összes későbbi műfordítás alapjának is. Ma Velencében, a Szent Márk Közkönyvtárban található, és szinte tökéletes állapotban van. Értéke miatt szinte senki nem tanulmányozhatja, így az utolsó, róla készített fényképek is 1901-ben készültek. A Harvard Egyetem Hellén Tanulmányok Központjának kutatói azonban lehetőséget kaptak a könyv digitális másolatának elkészítésére – számolt be róla a Wired magazin.

Matt Field, a lapok szkennelését végző kutató szerint az általuk alkalmazott eljárás végre minden kutatónak lehetővé teszi, hogy eredeti formájában tanulmányozza a könyvet. Szerinte ugyanakkor igen ritkának mondható a hasonló együttműködés a bölcsészet- és a technikai tudományok képviselői között.

Az 1500-as években épített könyvtár mindamellett komoly nehézségeket okozott az eljárás során, hiszen a készülék odaszállítása mellett a munkához szükséges számítógépparkot is a kutatóknak kellett összerakni, ráadásul az épületben kezdetben problémát okozott a vezeték nélküli internetkapcsolat kiépítése is. Ezen felül a kézirat védelme miatt arra is vigyázni kellett hogy a digitalizálást egy olyan helyiségben végezzék, amelybe nem süt be a nap.

A szobában egyszerre csak négyen dolgozhattak, hogy a levegő hőmérséklete és páratartalma ne legyen magas. Első lépésben egy speciális állványon, 39 megapixeles kamerával készítettek fotókat a lapokról, majd a kész képeket a kutatók minden alkalommal elemezték, hogy megfelelően olvashatók lettek-e. Ezután lézeres leolvasást végeztek, hogy egy háromdimenziós képet is készítsenek a kódex oldalairól. Ehhez azonban egy speciális, robotkarra szerelt eszközzel kellett dolgozniuk, hogy könyv semmiképp se érintkezzen az azt leolvasó szerkezettel. A digitális leolvasás a könyv minden apró egyenetlenségét és sérülését láthatóvá tette.

A kész digitális képeket egy speciális programba olvasták be, amely a munka vége felé közeledve lassan kialakította a könyv teljesen pontos digitális mását. Az adatok egy 1 terabyte-os merevlemezre kerültek. A munkálatok végeztével a következő feladat a szöveg olvashatóvá és kereshetővé tétele lesz, amely nem könnyű feladat, mivel ehhez egy speciálisan megírt karakterfelismerő szoftvert kell alkotni, amely megbirkózik a középkori kézírással is. A munkához sok emberre van szükség, így munkába nyáron az intézmény diákjait is bevonják majd.

A 645 oldalas könyv nagyfelbontású, háromdimenziós képe, plusz a kódex kereshető leírása a szabad felhasználást lehetővé tevő Creative Commons licensz alatt lesz mindenki számára elérhető az interneten a Homer Multitext Project keretén belül. (m-r, ú)