Számos rejtélye van a Kremlnek

Emberi maradványok mellett a középkori Moszkva leg-épebben megmaradt romjait találták meg orosz régészek a Kremlnek az 1930-as években emelt épülete alatt.

Moszkva. Azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben elrendelte a szovjet időkben a legfelsőbb tanácsnak (parlament) helyet adó, 14. számú épület lebontását, a régészek korábban soha nem látott módon végezhetik a helyszín feltárását – mondta Nyikolaj Makarov, a moszkvai Régészeti Intézet igazgatója. A Kreml 14. számú épülete alatt található egy temető, ahová a középkortól a gazdag moszkvaiakat helyezték végső nyugalomra. „A Kremlnek számos rejtélye van” – magyarázta a régész a helyszínen végigvezetve az AFP tudósítóját. A hatalom székhelyeként a Kreml sokáig zárva volt a régészek előtt. Eddig csak két teljes körű régészeti feltárás volt a mostanit is beleértve.

A bolsevikok hatalomra kerülése után a fővárost Petrográdból (a mostani Szentpétervár) Moszkvába helyezték át, a Kreml pedig a kormány székhelye lett, így elzárták a nagyközönség elől. A 14. számú épületet két 14. század végi építmény, a bolsevikok által 1929-ben és 1930-ban lerombolt zárda és a Csudov-kolostor helyén építették fel 1932-ben.

„A lebontásnak nemcsak funkcionális, de politikai oka is volt” – mondta Julija Ratomszkaja történész. A szovjet ateista kormányzat, amely az első időben még vállalta, hogy helyreállítja az 1917-es harcokban megrongált épületeket, számos templomot bontott le országszerte.

A restaurátoroknak még a Csudov-kolostor 16. századi freskóit sem sikerült megmenteniük, amelyeket a lerombolt épület romjai alá ástak el.

Vlagyimir Putyin eredeti elképzelése az volt, hogy a parlament épületének lebontása után eredeti formájában helyreállíttatja a zárdát és a kolostort. A szakértők azonban nem támogatják ezt az ötletet.

„Ezeknek a köveknek történelmük van. A zárda és a kolostor hatalmas veszteség, de tévedés lenne azt hinni, hogy életnagyságú másolatokkal pótolhatók. Ha egyszer már megtörtént a hiba, nem lehet meg nem történtté tenni” – vélte Radomszkaja.

A régészek viszont örömmel vették birtokba a területet, ahová az első moszkvaiak már a 12. században betelepültek.

„Az eddig napvilágra került 2000 kincs között találtak egy cirill betűs feliratú követ, az eddigi legrégebbit Moszkvában. Találtak egy koromréteget is, amely feltehetően a 13. századból származik, amikor Batu kán tatárjai felgyújtották a várost” – közölte az igazgató. (MTI)