Sokáig január 6-a volt Jézus születése napja

Jézus Krisztus születésére emlékezik a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik. A karácsonyt a nyugati kereszténység december 25-én, a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyház január 7-én tartja. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, az időpontot Dionysios Exigius apát számolta ki az 5. században, és ez lett a földkerekségen elfogadott időszámítás kezdőpontja.  Kiskarácsony január elseje A magyar karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a „két karácsony” kifejezés is: a „nagykarácsony” december 25., „kiskarácsony” pedig újév napja, január 1. Vízkereszt, vagy amit akartok Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben több időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. A korban népszerű Mithrász-kultuszban a téli napforduló idején ünnepelték a Napisten születésnapját, a sötétség feletti győzelmét, ami alkalmat teremtett a kereszténység számára a pogány ünnep ellensúlyozására. Szent Ferenc találta ki a betlehemet Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területről terjedt el, a magyar karácsonyfák elmaradhatatlan dísze, a szaloncukor csak a 19. század elején jelent meg nálunk. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás.