Panoráma

Sikeresen Jupiter körüli pályára állt a Juno űrszonda

Cape Canaveral | Sikeresen pályára állt kedd hajnalban az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) Juno űrszondája a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül - jelentette be a NASA. A Juno sikeréről egy vicces kis animációval a Google is megemlékezett, nézze csak!
MTI

2016. július 5. 15:00

Az alapvetően napenergiával hajtott űrszonda a terveknek megfelelően, 35 perces manőverrel állt pályára. 

A római mitológia főistene, Jupiter féltékeny feleségéről, Junóról elnevezett űrszonda kamerái és más műszerei ki voltak kapcsolva a manőver idején, felvételek erről a nevezetes pillanatról nem készültek.

A következő napokban visszakapcsolják a kamerákat és a műszereket, ám az érdemi munka augusztus közepén kezdődhet, akkor ér körpályáján a szonda a bolygó közelébe.

A Floridából csaknem öt éve elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét.

A hidrogénből és héliumból álló gázgömb légkörén kell "keresztülnéznie" egyedülállóan kedvező, pólus fölötti pozíciójából az űrszondának, és fel kell mérnie a bolygó felszínét.

A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás. 

A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így juthatott a Földnek is az a szerencsés hely, amely az élet keletkezését lehetővé tette.

A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, hogy már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.

Az űrszonda méréseivel arra a kérdésre is keresik a választ, hogy van-e szilárd magja az égitestnek. Meg akarják tudni azt is, miért a Jupiter déli és északi fényei a legragyogóbbak a Naprendszerben.

A tudósok megfejtenék a Nagy Vörös Folt titkát is. A folt a Jupiter jellegzetes, távcsövekkel a Földről is jól látható légköri képződménye.

Az ovális vöröses folt egy nagy kiterjedésű anticiklon az óriásbolygó déli féltekéjén, nagy valószínűséggel az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti létét. A Hubble űrteleszkóp 2014-es mérései szerint mérete rohamosan csökken.

A Naptól a Földnél ötször nagyobb távolságra keringő, 67 ismert holddal körülvett Jupiter körül eddig egyetlen űrjármű állt pályára, a Galileo. Hét másik amerikai űrszonda száguldott már el mellette felderítő úton, majd ezek a Naprendszer más célpontja felé vették útjukat.

A kockázatok nem értek véget azzal, hogy a Juno sikeresen ráállt elliptikus pályájára. Amikor a bolygóhoz legközelebb halad el, nagyjából 4800 kilométerre lesz a Jupiter felhői fölött, bőven az erőteljes sugárzás övezetében.

A Lockheed Martin építette űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután minden bizonnyal belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"238205","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Önnek ajánljuk

Államfőválasztás
 a déli városokban

Három évig harcolt a kórral Baló György

Ha a közönség neveletlen

Az Iszlám Állam bosszúval fenyeget a mecsetek elleni támadásért

Kevéssé ismert tények a spermiumról

Zidane nélkül nincs győztes Real Madrid

Legfrissebb galériák
Olvasta már?