RÖVIDEN

A tegnapi népszavazásra szavazati joggal rendelkező nyugati magyarok is nagy számban utaztak haza az anyaországba. A Kucsera János, a müncheni Széchenyi kör elnöke szerint létezik egyfajta „másodrendű állampolgárság“, hiszen nyugaton ezrével élnek olyan magyarok, akik megtartották, vagy 1990 után megkapták magyar állampolgárságukat is, viszont nem élvezik az anyaországi szociális juttatásokat, nincs TAJ-kártyájuk, és személyi igazolványuk - hasonló „külhoni állampolgárságnak“ szerinte minden kárpát-medencei magyar örülne. (mno.hu)

Új román–magyar szociális egyezmény

A román munkaügyi minisztérium megerősítette: előrehaladott állapotban vannak annak a román–magyar társadalombiztosítási egyezménynek a tárgyalásai, amely szabályozni fogja a két ország között a egészségbiztosítási, anyasági, öregségi, rokkantsági és munkanélküliségi járadékról szóló egyezmény ügye. December 6–10. között Budapesten szakértői szintű román–magyar tárgyalásokra kerül sor azzal a céllal, hogy megállapodjanak a kétoldalú társadalombiztosítási egyezményről, valamint az egyezmény alkalmazására vonatkozó adminisztratív vonatkozásokról. (s)

Emlékmenet az elhurcoltakért

A sztálini haláltáborokba 60 éve elhurcolt kárpátaljai magyarok tiszteletére emlékmenetet szervezett a KMKSZ Szolyvára, az egykori gyűjtőtábor helyén létrehozott emlékparkba. A Kárpátaljáról, az anyaországból és Szlovákiából érkezett résztvevők a munkácsi Rákóczi-kastély udvaráról tették meg a Szolyváig vezető huszonhét kilométeres utat. Aknaszlatináról egy tizenkét fős csapat hat nap alatt, 220 km-t gyalogolt a Kárpátok között esőben és fagyban. Az ökumenikus istentisztelet után koszorúzással emlékeztek a mártírokra. (Kárpátalja)

Tárgyal a magyar-szerb vegyesbizottság

Napokon belül összeül Budapesten a magyar-szerb kisebbségvédelmi vegyes-bizottság. A testület feladata lesz a két kormány közti megállapodás végrehajtása, illetve a Szerbiában élő magyarok és a magyarországi szerbek helyzetének vizsgálata. A vajdasági magyarok szempontjából nagyon jelentős abizottság létrehozása, mert ez gyakorlatilag nemzetközi ellenőrzés alá vonja a kisebbségi jogok megvalósulását. A vegyes-bizottságban Vajdaságot képviselő Korhecz Tamás, a tartományi kormány alelnöke kiemelte: a testületnek komoly javaslattevő joga lesz a kormányok felé, ami jó lehetőség az egyes követelések napirendre tűzéséhez. Szakemberek úgy vélik: mintegy 200 vajdasági magyar fiatallal kellene bővíteni a helyi rendőrség állományát, amelyben jelenleg csupán elvétve találni magyarokat. (V.M.Sz.)

Liszt Ferenc emlékére

Restaurálják azt a közel kétszáz éves zongorát, amelyet Liszt Ferenc szólaltatott meg két aradi hangversenyén. A zongora egyik legnagyobb virtuóza 1846 novemberében két alkalommal lépett fel Aradon. Az Aradi Zenekonzervatóriumtól kölcsönzött hangszert évtizedekig a nyilvánosságtól elzárva a városi múzeum raktárában őrizték. Felújítása után a Kultúrpalota hangversenytermének emeletén helyezik el. (Háromszék)

Aknamező a határon

A második világháborúból visszamaradt lövedékeket találtak az ukrán–szlovák államhatár közelében, Tarnóc térségében. A katasztrófaelhárítási főosztály sajtószolgálatának tájékoztatója szerint a veszélyes leletre egy traktorista bukkant rá. Ebben a térségben a kárpátaljai tűzszerészek az idén 36 alkalommal vettek részt világháborús aknák, lövedékek hatástalanításában. és mintegy 600 különféle robbanószerkezetet semmisítettek meg. (K. I. Sz.)